Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

termelőtevékenysége fokozatosan szervezi meg a műveltség tömbjeit, amelyek a táji egységesülés irányában haladnak. Egybeesik ez a folyamat a nemzetté válással, a polgárosodás megindulásával, aminek eredményeként a megtelepült idegen csoportok többsége asszimilálódik a 19. század folyamán, s csak kisebb részük őrzi - inkább csak újjászervezhető formában - eredeti lakhelyéről magával hozott nyelvét és kultúráját. Ennek a folyamatnak a mélyén az egyes etnikumok kulturális változása zajlik, amihez képest a magyar csoportok műveltségi integrációja elsősorban a polgárosodás lehetőségével, történetükkel, térbeli helyükkel és helyzetükkel függ össze: termelési és értékesítési lehetőségük, a gazdasági szerkezetben elfoglalt helyük, életmódjuk újító vagy reprodukáló jellege a meghatározó, de úgy is értelmezhetjük a műveltség csoportjait, mint az innovációk, divatok terjedésének határait, szerkezetét. A fentieknek megfelelően a műveltségben egyaránt zajlanak egységesülési folyamatok, amelyek a 19. század derekára a megye déli területeit a Magyar Alföld anyagi műveltségébe olvasztják, a domb- és hegyvidéki zóna területe pedig a Felföld jellegzetes jegyeit mutatja. Ehhez képest szekunder tagolódást eredményeznek az idegen etnikumok szórványai, a felekezeti megoszlás, a tájnyelvi tagolódás, s a tradicionális műveltség számtalan eleme. Leszámítva azonban a népesség néhány csoportját, ahol több jelenség azonos - inkább közel azonos - területen való elterjedése figyelmeztet a kultúra integrációjára (palócok, matyók - lásd alább), a megye területének népi kultúráját a termelési technika és termelési viszonyok rendezik nagyobb csoportokba, amiből a polgárosulás során nőnek ki a műveltség egyes területének lokális önfejlődései. Ezek alapja azonban egy fokozatosan egységesülő műveltségi alapréteg. Nem lehet természetesen megfeledkezni arról, hogy a néprajzi kutatásoknak továbbra is alapvető feladata lesz a műveltség tagolódásának vizsgálata. Kellő figyelemmel kell azonban egymás mellé rendezni az azonos és az eltérő vonásokat, hogy a műveltség integrálásában meghatározó szerepet játszó jelenségek, jelenségcsoportok mentén történjen meg a kulturális csoportok elhatárolása, amelyek az egész kultúra állapotáról tanúskodnak, s nem a műveltség felépítményének részletproblémái mentén.