Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI TÉRKÉPÉN Viga Gyula

piachelyei (Mezőcsát, Mezőkeresztes, Ónod), de a folyóvöl- 14. Miskolc - szüret az avasi gyek mezővárosai is őrzik funkciójukat (Putnok, Szendrő, szőlőhegyen. Színezett képeslap Gönc stb.). A trianoni döntés után a felföldi központok elvesztése, valamint Zemplén megye középső területének hiánya okozta leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájainak egyenlőtlen fejlődését, a határ menti térségek gazdasági és műveltségi elzártságát. Hozzájárult ehhez a fő közlekedési utakat alkotó Sajó-, Bódva-, Hernád- és Bodrog-völgy lehatárolása, ami természetes kapcsolataitól fosztotta meg a mai megye területének népét, gazdaságát, műveltségét. Műveltségi csoportok A kultúra integrációjában a 18. században lezáruló telepítési hullám befejeztet korszakhatárnak kell tekintenünk, ami azonban egybeesik a gazdaság reorganizációjának kezdetével és a táj és ember megváltozó viszonyával is. Az újjászerveződő települési struktúra, az azt megülő népesség és