Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TEMETŐK Kunt Ernő

271. Telkibányai fejfaváltozatok: házasember, asszony, legény, lány, fiú, kislány, idegen. Kunt Ernő 1983. nyomán el, közülük a kedvelt szomorúfűz általában az asszonyok sírjelén gyakori, míg a férfiakét kehely díszíti. Újabban vált népszerűvé a nyitott könyv ábrázolása, melyet bibliai idézettel díszítenek. Ezt egy múlt századi vas emlékoszlop díszítéséről vette át az egyik gombfafaragó mester (Tóth Judit 1982.). Ritkán ugyan, de találhatók obeliszk formájú fejfák is. A gömöri Szárazvölgy kisnemesi falvaiban főleg a módosabb férfiaknak állítottak obeliszkforma fejfát, így Alsószuhán, Trizsben, Zubogyban. Kelemérben áll a Putnokyné Károlyi Sarolta által 1908-ban emeltetett obeliszket utánzó fejfa, mellyel az adományozó Erzsébet királyné halálának 10 éves évfordulójára emlékezett, egy helybeli faragómester munkájával. Különleges szépségű a szőlősardói református régi temetőben megőrződött obeliszkforma fejfa. A lábfa alkalmazása nem általános, de többfelé felbukkan területünkön. Az Aggteleki karszt falvaiban legtöbbször három lábfán vitték a koporsót, melyeknek egyik végére hosszúkás gombot faragtak. Egyes falvakban a lábfát a templomban tartják, de ha a fejfával együtt készült, akkor a sír láb felőli végéhez állítják, mert a halott tulajdona. A lábfával is jelzett sír emlékei Abaújból, Pusztafaluból és a Hegyközből is ismertek. A fejfát sokfelé életkor szerint különböző színekkel festették ki. E színezésben a fa védelme, tartósítása és a halott korának jelölése együttesen jelentkezett. Aggtelek környékén a gyermek fejfákat fehérre és kékre festették, a közép-