Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TELEPÜLÉSFORMÁK Balassa M. Iván

137. Nemesbikk szálláskertes halmazos, rendezetlen belső lakómagot gyűrű alakban vették település térképe a 18. század közül a kertek. A településről kivezető utak kifelé haladva végén tölcsér szerűen szélesednek, hiszen a kertekben lévő ólakból a legelőkhöz közeledve mind több jószágot hajtanak ki, tehát mind szélesebb út szükséges. Máshol a terepviszonyok, például egy vízfolyás, folyó miatt a szabályos forma nem valósulhatott meg, a kertek csak a település valamelyik oldalán sorakoztak, mint ez egykor Igriciben volt. A szálláskertesség a dél-zempléni területeken a Harangod és a Taktaköz nyugati peremén is ismert volt, Bocs szálláskertességének emléke a közelmúltban is élt (Magyar Néprajzi Atlasz 1.). A 18. század végi, a II. József-féle katonai felmérés térképlapjait elemezve Györffy István Csanálost, Megyaszót, Monokot, (Tisza)Lucot, (Takta)Szadát és (Takta)Harkányt találta kertesnek (Györffy István 1943.). A szálláskertek felbomlása Borsod megye déli részén már a 19. század első harmadában megindult. Mezőkövesden korán, 1825-ben tiltják a kertekbe kiköltözést, mint ami „...által a földesúri juss megsértetik...". Az állandó tiltással, fenyegetéssel le is lassították a szálláskertekben a lakóházak építését, de teljesen megakadályozni nem tudták. A folyamat az 1870-es években felgyorsult, előbb a kivezető utak mel-