Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TELEPÜLÉSFORMÁK Balassa M. Iván

letti nagyméretű telkeken sorakozott egyre több rangosnak számító lakóház - a gazdák, nagygazdák házai -, majd a kertek többi része is állandóan lakottá vált. Ugyanez játszódott le a többi településen is. Csaton ehhez a lökést az adta, hogy 1863-ban elkülönítették a határt a nemesek és úrbéresek között, és ekkortól népesednek be a szálláskertek. Tiszatarjánban az 1850-es években, Szentistvánon egy évtizeddel később mutathatók ki az első lakóházak az egykori gazdasági övezetben. A kertesség emlékét ma már kevés nyom őrzi. A településközpontok halmazossága, a falvak külső részét jellemző nagyméretű telkek - ahol még egy-egy egykori, a 19. század végén épült nagygazda-ház is áll - és az esetleg fennmaradt tüzelősólak utalnak rájuk. A szálláskertes településforma az alföldi kapcsolatokról vall, egy másik, a hosszúudvar az északi-északnyugati vidékek felé mutat. Olyan helyeken, ahol a település valamilyen, többnyire a földrajzi környezetben rejlő ok miatt nem tud terjeszkedni, a szaporodó népesség mintegy befelé bővít, a telkekre egymás után több lakóépületet építenek. Szokás megkülönböztetni a „palóc" és a bodrogközi hosszúudvart, az előbbi esetben ugyanazon a telken rokonok élnek együtt, esetleg korábban nagycsaládi kötelékben és együtt is gazdálkodtak, az utóbbinál mindenki önálló és nem is feltétlenül vérrokonok. A két változat merev elhatárolását éppen 138. Mályinka, a település központja, fazsindelyes harangláb és vízimalom. Me gay Géza felvétele, 1931. HO M F 162. 139. Pusztafalu, utcarészlet. Viski Károly felvétele, 1922. NM 50.382. 140. Cserépfalu, utcarészlet rakott kő átjáróval. Lajos Árpád felvétele, 1961. HOMF 3315. 141. Tard, utcarészlet különböző tetőformájú házakkal. Bátky Zsigmond felvétele, 1908. 142. Mezőkövesd, a halmazos falurészben, léckerítéses portákkal, utcai gémes kúttal. Bátky Zsigmond felvétele, 1908.