Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

a hagyományoktól elrugaszkodó neók közé utalják. Az ifjabb nemzedékből a csak átmenetileg nagybányai Pirk János emelkedett akkor ki, nemrég jött haza Itáliából, szép piros kardináliskalapos önarcképei voltak: nem messze az iskolától lakott Szervátiusz Jenő is, ő sem maradt sokáig Bányán. " Incze János: Önarckép. Bukarest, 1982. A Berger „Fogalom volt Nagybányán a Berger. Valóságos intézmény. Ez a nevezetes bányai cukrászda - amelyet ma inkább kávéháznak nevezhetnénk - olyan kiállító helyévé lett a művésztelepnek, ahol egy negyedszázad alatt sok száz festmény került fel a falakra, és jutott el vásárlóihoz, a város polgáraihoz. Művészek kedvelt találkozóhelye volt, ahová a legfrissebb művészeti lapok is beérkeztek, s ahol vitatkozni lehetett stílusról, irányzatokról, haladásról, a művészi szép olyan forradalmi változásairól, amelyeket az »izmusok« korában Nagybánya is megismert. " Murádin Jenő: Egy művészváros kávéházai. A Hét [Bukarest], 1973. jan. 12. „...Ez itt annyi, mint Párizsban a Dôme vagy Pesten a New York vagy Bécsben a Central. Nagybányán a Berger a világ közepe. Öt percig itt ülsz, és nézed a cukrászda előtt kavargó forgatagot...és öt perc múlva már mindent tudsz. " (b. 1.) [Baradlai László]: Fotómontázs Nagybányáról. Szamos [Szatmár], 1931. jún. 11. „...A müncheni Schwabing és a Wiener Kaffemuseum ez egyszerre. Látni itt félretaposott cipőben és repülő nyakkendővel valódi és álbohémeket, amint művészeti folyóiratokba mélyednek, csinos modelleket, akik gyümölcsfagylaltot kanalaznak, és az egyik aranybánya uraival flörtölnek. " (Neues Wiener Journal, 1929.) Idézi a Nagybánya c. lap 1929. jún. 23-i száma.