Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Nagybánya - azelőtt.. Nagybánya királyi város pecsétje a 15. századból „Nagybánya, királyi város Szathmár vármegyében, hajdan Asszonypataka, fekszik gyönyörű egészséges vidéken, Szathmár-Németihez kelet-délnek 6 mfnyire. Van 5000 lakosa, kik többnyire magyarok, 2/5 romai kath., 2/5 reformátusok és kevés ágostaiak,l/5 görög katholikusok. Mindenik felekezetnek helyben van papja és temploma. A minoriták is birnak itt zárdát, és templomot, s az itteni gymnasiumban eddig ok tanítottak. Van itt fő bányász hivatal, sóház, postahivatal, kerületi bányatörvényszék löpormalmok. A város szomszédságában már az ős időktől fogva gazdag arany és ezüstbányák míveltetnek. Van a városnak szép négyszegű piacza, díszes házakkal. Régi szász lakosai, hogy pinczéket tarthassanak (a város lapos helyen feküvén) a vizet földalatti csatornákon eresztgették a Szaszár vizébe. E vizén több malmai vannak a városnak; ezentúl néhány lépésre folyik a Fernezely vize, szép tiszta, s a legjobb ivóvíz; ezen is malom és érezzúzó művek vannak. Szőlőhegyei délre feküsznek, s jó asztali bort teremnek. A borpataki szőlők alatt igen jó savanyúvíz, a völgyekben szép hideg források buzognak. A gyümölcs termesztés itt nagy fontosságú. Hires a nagybányai gesztenye és aszalt szilva; ezenfelül terem jó izű alma, körte, baraczk, noszpolya, berkenye, barkócza. Hegyei szép térséges legelőkkel, orvosi füvekkel, hideg forrásokkal, tölgy, jávor, bikk, és kőris fákkal bővelkednek. De találtatnak nagy vadak is, u.m. őzek, szarvasok, vaddisznók; továbbá fajd- és nyirtyukok, császármadarak, szalonkák, st. Kézművesei közt a késcsinálók és az igen számos gubások különös említést érdemlenek. A város 4 egész és 1/2 falut bír, u.m. F első-Eernezelyt, Felső és Alsó Újfalut, Lénárd falut, és Lapos-bányának felét. " Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. II. köt. Pest, 1851. 127.