Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Hollósy kérésére 1890-ben még egy nyitott fészert emeltek a volt szénatartó közelébe. Ide húzódtak esős időben a növendékek. Ez látszik a legtöbb korabeli felvételen is. A Jókai-dombi táborozások a festőtelep első korszakának történeti színhelyét elevenítik meg. Közel volt ide minden. Pár lépésre a Liget, árnyas fasoraival, a vendéglő, ahol esténként Hollósy és tanítványai gyűltek egybe, hogy a szimpózium-szerű beszélgetések után mesterük csellójátékát hallgassák. Tájképezni legközelebb a Klastromrét, a Virághegy s természetesen a Liget kínálkozott. A domb nyugati lejtője alatt kezdődött a Veres víz, bányászházakkal, gesztenyés dombhátakkal. Maga a Jókai-domb is tájképi háttere számos nagybányai képnek. Ferenczy Károly a közvetlen szomszédságában választotta ki a Hegyibeszéd két változatának (1896-97) színterét. Tíz évvel későbbről (1906) Jókai-domb című ugyancsak két változatban ismert festményéről tudunk. Nagyszerű kilátás nyílik innen a nyugati és északi domb- és hegyvidékekre, így a Morgó egykor szőlős oldalára. Festmények, rajzok örökítették meg (Börtsök Samu, T. Rátz Péter) a Jókai-dombi műtermet is. Nagybányán az első helyi képkiállításoknak úgyszintén a ligeti szénatartó adott helyet. Hollósy úgy érezte, tartozik annyival a városnak, hogy a nyári képtermést bemutassa. 1897-ben, majd 1899-ben és 1900-ban tartottak itt kiállításokat. Szombaton este fölaggatták a képeket, vasárnap lehetett tárlatukat látogatni, míg hétfőre ismét műteremmé alakult vissza az ünnepi alkalomra zöld gallyakkal földíszített festőszín. Szinyei Merse Pál is a Jókai-dombon látogatta meg a nagybányaiakat, még az emlékezetes 1896-os év nyarán. Festőiskolái csoportkép a századelőn (fotó)