Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

A festőtelep (Műteremkert) „Mint oázis a sivatagban, úgy áll itt a festőkolónia gyönyörű parkjával... " Borgida Pál: A nagybányai festők megkezdték a munkát. Szamos [Szatmár], 1928. ápr. 1. Műtermek építésére azután került sor Nagybányán, hogy a kolóniabéliek a magyar fővárosban első visszhangos sikerüket aratták. Thorma fölismerte a lehetőséget: most kell a polgárságra hatni, a város támogatását kérni. így hívta össze 1898 februárjában a Kaszinó Egyesület népes értekezletét, amelyen a művészek letelepítése, élet- és munkalehetőségük biztosítása mellett érvelt. Március 26-án a városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta nyolc műterem főiépítését - válaszul arra a beadványra, melyet Hollósy, Csók, Ferenczy, Gl atz, Grün wald, Horthy, Réti és Thorma terjesztett be. Ám a város mérnökének, majd polgármesterének, a nagylelkű Turman Olivérnek halála elodázta a terveket. Két évvel később, Gellért Endre polgármestersége idején született újabb közgyűlési döntés, akkor