Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Bevezetés a történeti forrásokhoz Nagybánya azelőtt A művészettörténet a várost az 1896-ban alakult művésztelepéről ismeri. A történet- és a földrajztudomány azonban az „előtörténetet", a természeti adottságokat, a település kialakulását, a lakosság foglalkozási és felekezeti hovatartozását, tehát magának a városnak a jellemzőit kutatja. Nagybánya mint egy képzeletbeli ékszer üres foglalata várta a drágakő beillesztését, amely - s ezt az idő igazolta - valóban értékesnek bizonyult. Epizód: Feszty Árpád Nagybányán a művésztelep megalakulása előtt is felbukkan egy-egy festő Nagybányán, 1885 neve. A 19. században a legismertebb Mezey József volt, aki Petőfi Sándort is megörökítette. De a Nagybányán született Réti Istvánnak szintén ismerjük néhány korai, a helyszínen festett képét. A rövid időre odalátogató Feszty Árpádot a bányászok élete fogta meg, s a jelenleg a Központi Bányászati Múzeumban (Sopron) őrzött képe történetét meséli el. A festmény egyik első topografikus mű, a kereszthegyi tárna lejáratát ábrázolja. A készülődés évei: Hollósy Simon 1886-ban alakította meg szabadiskoláját Münchenben. NyiMünchen, Párizs tott szellemisége, az esti kávéházi beszélgetések, viták mind művészetileg, mind gondolkodásmódjukban eggyé kovácsolták azt a kis csapatot, amely később a nagybányai „honfoglalás" magját alkotta. Ehhez a körhöz tartozott Csók István, aki érzékletesen villantja fel a bajor és a francia főváros művészeti életét. Előkészületek és a megérkezés 1895-ben Máramaros vármegye a millennium hangulatában megrendelte Hollósy Simontól, hogy a történelmi nevezetességű Huszt várát nagyméretű olajképen fesse meg. Nemsokára a nagybányai illetőségű Thorma Jánosban és Réti Istvánban megszületett az ötlet: nyárra az egész iskola költözzön Nagybányára. A város vezetősége Turman Olivér polgármesterrel az élen örömmel fogadta a festők nemzetközi csapatát, s a Jókai dombon Stoll Béla felajánlása nyomán ideiglenes műtermet adtak át a munka céljaira. Hollósy és iskolája Hollósyban már korábban megfogant az a gondolat, hogy a magyar főváros modern művészeti iskolát működtessen. Elképzeléseinek alapja a nyári, lehetőleg vidéken történő szabadban való festés, tehát a természet-közeli látásmód csiszolása. Az elvek azután Nagybányán váltak napi gyakorlat-