Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

Ellenség minden idegen „A harmincas évek nacionalista újhulláma és a vasgárda föllépése szüntette meg a korábbi békésebb állapotokat. Ellenség lett minden idegen. Gyűlöletes bármilyen emlék vagy szimbólum, a nemzetiségek által teremtett érték. Följelentések, sajtótámadások viharában került a kolónia. A városi időközi bizottság 1935. augusztus 7-i ülésén a kolónia és festőiskola átvétele mellett döntött. Szeptember 4-én a telepen megjelent Aurel Nistor polgármester, Alex Latis szenátor, Gheorghe Manu rajztanár, Optimiu Çeptelici festő, és átvették a telep összes épületeit. Rögtön ki is neveztek a festőiskola élére egy bizottságot. Ennek kijelölt tagjai Aurel Nistor, Alex Latis, Gheorghe Manu, Raoul porban és - megkérdezése nélkül ­Thorma János. " Murádin Jenő: A nagybányai művésztelep 1919-1944 között. In: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. Miskolc, 1992. 82-83. „A támadások különösen azóta lettek egyre türelmetlenebbek és vehemensebbek, amióta Dragos Teofil dr. meghalt. A liberális román politikának ez a markáns, értékes vezéralakja a maga emelkedett gondolkodásmódjával nagyra értékelte a festőkolóniát. Megértéssel kezelte az itteni képzőművészet minden dolgát. A festőkolónia és festőiskola ellen már a Dragos életében indultak támadások, amelyeket maga is elítélt, és azok ellen mintegy tüntetve nagyszabású program megvalósításához kezdett a festőkolónia érdekében. Intézményesen akarta biztosítani, hogy a képzőművészet ebben a városban örökös otthont kapjon. E program részletes kidolgozása és végrehajtása céljából neveztette ki a bányaváros alpolgármesterévé a festőiskola egyik professzorát, Mikola Andrást. Rendbe akarta hozatni a festőtelep műtermét és a festőiskola épületét. Az volt a terve, hogy egyik itteni neves magyar festőművészt állítja

Next

/
Thumbnails
Contents