Murádin Jenő - Szücs György: Nagybánya 100 éve (Miskolc-Nagybánya, 1996)

a városi múzeum élére, amelyben külön osztályokat akart létesíteni az itteni nagymúltú képzőművészetnek. Intézményesen akarta biztosítani a festőiskola fennmaradását, és jövedelmet akart nyújtani azoknak a festőművészeknek, akik évek óta minden ellenszolgáltatás nélkül látták el a festőiskola professzori teendőit, sőt olykor anyagi áldozatokat is hoztak érte. Dragos halálával megsemmisültek ezek a nemes temek. " Hivatalos támadás indult az erdélyi Barbizon ellen. Szamos [Szatmár], 1935. szept. 3. „-Működésünket mindenki ismeri. Mégis azt híresztelik, hogy a növendékeket elriasztom. Igen, egyeseket ki is zártunk, mert kommunisták voltak, s mi egy esetleges eljárással nem akartuk iskolánkat kompromittálni. " [Mikola András] „- Nagyon nehéz nyolc évet harcoltunk át. Fokozatosan megvonták az anyagi támogatást, az épületek karbantartását sem tartották szem előtt. Volt úgy, hogy bejelentettem a tetőzet megrongálódását. A tanács megszavazta a szükséges összeget, de csak ezzel a szavazással maradtunk. Más esetben pedig a saját pénzemen eszközöltettem javításokat. De aztán mi is kimerültünk anyagilag és idegileg is. " [Krizsán János] A festőtelep két vezetőjét Borfi-Boros István szólaltatta meg: B. I.: Miért oszlatták fel a baimarei világhírű festőiskolát? Erdélyi Lapok [Nagyvárad], 1935. szept. 12. „ Végül is a város megoldotta a gordiuszi csomót, olyanformán, hogy egyszerűen elvette a festőiskolát, s annak vezetését Manu Gheorghe líceumi rajz- és szépírástanárra bízta. A város ezután a Festők