Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Szabadfalvi József: Az interetnikus kutatások tíz éve (1984-1994)
monografikus feldolgozását, napjainkban már az ötvenedik kötet fog megjelenni. Az egész sorozat kapcsolatba hozható az interetnikus kutatásokkal. A most megrendezésre kerülő tudományos tanácskozás folytatja az 1984-ben felvetett hagyományokat, de már több helyet kapnak benne egy-egy kisebb vagy nagyobb közösségre vonatkozó mikrovizsgálatok. Előadás hangzik el az interetnikus kapcsolatok történetéről, az etnokulturális folyamatokról, egy-egy kutatói életműről, sőt az interetnikus kapcsolatok árnyoldalairól stb. Talán egy kicsit kitágult a horizont is. Előadás hangzik el pl. a moldvai csángók etnokulturális folyamatairól, a mezőségi román—magyar hiedelemrendszerről. De több előadás foglalkozik a magyarországi ruszinsággal, és általában a Kárpátok északkeleti régiójában élő ruszinság kulturális kapcsolatrendszerével. Mindezen tendenciák mellett örvendetes, több előadás vet fel általános, elméleti problémákat is. Bevezető előadásomban az interetnikus kutatók jó tíz évének eredményeiről kívánok rövid áttekintés nyújtani. A felmérés nem kevés gonddal járt, hiszen az elmúlt időszakban is a néprajzi kutatás tette a dolgát, mindenki legjobb tudása és érdeklődése szerint írta meg dolgozatait, s egyes témák feldolgozása során kerültek az asztalra interetnikus vonatkozású eredmények is. Az általam említésre kerülő dolgozatok többsége.címében nem tükröződik az „interetnikus" varázsszó, de eredményeikben, többet-kevesebbet letettek az interetnikus kutatások asztalára. Kimondottan interetnikus kutatási célkitűzések a publikációknak csak 10-15 százalékában vetődtek fel. Előadásomban én a szélesebb merítést választottam. Vizsgálat alá hazánk északkeleti régiójának néprajzi és helytörténeti kutatását vontam, konkrétan a következő területekre, megyékre: Elsősorban Abaúj, Borsod, Gömör, Heves és Zemplén, illetőleg Bihar, Hajdú, Szabolcs és Szatmár megyék területére. Abszolút teljességre nem törekedtem, de igyekszem rámutatni a tendenciákra, a törekvésekre, mégis a számbavétel az elsőrendű célom. Elöljáróban néhány általánosabb észrevételt szeretnék tenni: Tíz év kutatásának számbavételénél viszonylag hamar szembetűnt egy sajátosság. A régió néprajzi kutatásában az interetnikus kérdések iránti fogékonyság elsősorban Debrecenhez és Miskolchoz kapcsolódó kutatásokra, kutatókra jellemző. Minél távolabb tekintünk e két szellemi központtól arányosan csökken a probléma iránti fogékonyság. Természetesen ez a megállapítás nem óhajt semmiféle értékrendet kifejezni. Amennyiben az idevonatkozó publikációk megjelenési helyeit és fórumait vizsgáljuk, arra a következtetésekre juthatunk: a kutatások zöme Miskolcon, illetőleg Borsod megyében jelent meg. A Debrecenben és más városokban dolgozó kutatók nagy hányada is itt publikálta tanulmányát. (Lásd idevonatkozóan az írás végén a bibliográfiát.) A legtöbb tanulmány a miskolci Herman Ottó Múzeum két periodikájában jelent meg: jobbára A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeiben, viszonylag kisebb számban A Herman Ottó Múzeum Evkönyvében, illetőleg a múzeum más publikációs fórumaiban, pl. a Borsodi Kismonográfiákban. Meglehetősen sok interetnikus kérdéssel foglalkozó munkát találunk a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének publikációs fórumaiban is, gondolok itt Műveltség és Hagyomány utódára, az Ethnographica et Folkloristica Carpatica, a Folklór és Etnográfia és különös tekintettel a Gömör Néprajza köteteire. Természetesen keresnünk kell a szemléletmód epicentrumát is. Bennem az tudatosodott, hogy annak a szemléletmódnak, amely a különböző etnikumok közötti kapcsolatokat, azok kulturális hatásait is vizsgálja, tulajdonképpen a debreceni egyetem Néprajzi Tanszéke a szülőanyja. Az itt végzettek kaptak egyetemi éveik során olyan indíttatásokat, amelyek felhívták a figyelmüket a kutatási szempont fontosságára. Az itt végzettek pedig
