Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Bodnár Mónika: Etnikai és vallási viszonyok Putnokon a 19-20. században

25 a családfők száma. 1854-ben már rendes egyházuk és rabbijuk van. 1865-ben izraelita felekezeti iskolát is alapítanak. A növendékek száma már az első évben is meghaladja a negyven főt. 1880-ban a családfők száma eléri az ötvenet,

33 létszámuk 508 fő.

34 Gyakorlatilag ők irányítják Putnok kereskedelmét, de néhány iparos is akad közöttük.

35 Putnok lakosságával minden bizonnyal jól megférnek, ennek ellenére Balogh Béla 1881-ben azt írja, hogy „még elvitázhatatlanul külön néposztályt képeznek a városban".

36 A második világháborúig számuk egyre nő, az 1920-as években megközelíti az ezret.

37 Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 1928-ban Putnok járási izraelita anyakönyvi hivatal lett. Ekkor 167 családban 672 zsidó lakosa van a városnak. 1930-ban már 723 az izraelita hitközség lélekszáma.

38 A második világháború idején egyes adatok szerint 570-en válnak az antiszemita politika áldozatává.

39 Az 1993. július 25-én felavatott 2. világháborús emlékmű zsidó áldozatokról is megemlékezik, bár - a Putnokról elszármazott külföldön élő zsidóság kérésére - nem név szerint, mint a keresztény lakosok esetében. A felirat szövege a fenti adattal szemben 350 főt említ.

40 A háború után 107-en térnek vissza Putnokra, és újra megalakítják a zsidó hitközséget, ami 1962-ig él. Ekkor elsősorban elköltözések, kivándorlások következtében felbomlik, templomukat eladják.

41 Napjainkra gyakorlatilag hírmondója sem maradt a putnoki zsidóságnak. A vallási viszonyok áttekintésekor szólni kell végezetül az újfajta vallási irányzatokról is. Bár ezeket a történelmi egyházak nem nézik jó szemmel, szerepük nem elhanyagolható. Putnokon a Jehova tanúi bírnak nagyobb közösséggel. Hetente két alkalommal bérelnek termet a városi művelődési házban. Sok közöttük a fiatal, főleg cigány. Öltözködésük, magaviseletük példamutató. A vallási összetétel áttekintése után térjünk vissza az etnikai összetételre. Mint már említettük, Putnok lakossága a 18. századra magyarrá válik: az idegen elemek beolvadnak a többségi magyarságba. Ezt mondják a források, s minden bizonnyal így is van, de valószínűleg nem véletlen, hogy a római katolikus tanítók és papok még hosszú időn keresztül - a magyar mellett - bírják a szlovák nyelvet is. Néhányukról ezt konkrétan állíthatjuk, többen közülük szlovák vidékről származnak, így minden bizonnyal őrájuk is igaz ez az állítás.

42 Betelepedések természetesen nemcsak a 18. században, hanem később is vannak. Ez a folyamat eltart gyakorlatilag napjainkig, bár az utóbbi évek eseményei, gazdasági nehézségei következtében már nem bír Putnok olyan vonzerővel, mint az 1970-1980-as években, amikor számos bányász kapott lakást a városban, s a környező településekről is sokan beszivárogtak. A napjainkban tapasztalható stagnálás, vagy enyhe hanyatlás nem egyedülálló, 1881-ben Balogh Béla is hasonlókat ír: „Putnok lakossága a közelebb lefolyt évek alatt folyamatosan hanyatlóban volt. Nemcsak az elébbeni betelepülések szűntek 33 Balogh Béla 1894. 201-213. 34 Répási Imre 1989. 62. (Kehilotra hivatkozva) 35 Vö. Répási Imre 1989. 36 Balogh Béla 1894. 201. 37 Juhász László 1929. 652. 38 Répási Imre 1989. 109. 39 Répási Imre 1989. 110-111. 40 Az emlékmű szövege: „Kegyelettel emlékezünk arra a 350 zsidó honfitársunkra, akiket megölt a gyűlölet és akik mártírokká váltak a II. világháború poklában." Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat lásd a Gömöri Múzeum Adattárában, Ltsz. 94.84.1. 41 Répási Imre 1989. 111. 42 Vö. Csomor Ernő 1966.