Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Bodnár Mónika: Etnikai és vallási viszonyok Putnokon a 19-20. században

meg, hanem a törzslakókból is többen elhagyták a várost. Úgy az alsóbb néposztályból, mint az iparosok közül többen a vasútnál kerestek és nyertek alkalmazást; a kereskedők és üzérek közül többen kedvezőbb téren tettek kísérletet üzleteikkel s ott maradtak; legújabban pedig több izraelita Amerikába vándorolt ki.

43 Ám a fogyatkozás és elvándorlások után ismét bevándorlások következnek. Először Trianon után, amikor számos tisztviselő és közalkalmazott kénytelen elhagyni szolgálati helyét. Putnok - egyéb határvároshoz hasonlóan - befogadója ezeknek az embereknek. Olvashatunk erről a putnoki polgári iskola történetét feldolgozó munkában is: „Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés avagy a ránk kényszerített békeparancs alapján hazánktól elszakított területekről a Putnoki Polgári Iskolához menekültek tanárok..."

44 S ez után hat név következik, akik, zömében hosszú időn át tanítanak ezután Putnokon. A második világháborút követően is számosan áttelepültek a szomszédos Csehszlovákiából. Vannak, akik a határ átmenetiségében bízva húzódnak a határvonal déli oldalára, hogy majd aztán ismét visszamenjenek. Másokat a lakosságcsere-egyezmény keretén belül telepítenek át, jórészt távolabbi vidékekre, de közelebb húzódnak, jönnek „gömöri levegőt szívni". Nemcsak betelepülések, sajnos elhurcolások is vannak. Az utolsó háborús hónapokban sokakat visznek „málenkij robotra". A felnőtt férfilakosság mellett a leventéket sem kímélik, közülük is sokan odavesznek. A lányokat Szihalmi Imre albíró bátor kiállása menti meg az elhurcolástól.

45 Az etnikai viszonyokról szólva meg kell említeni Putnok cigánylakosságát. IIa Bálint kutatásai nyomán tudjuk, hogy a Putnok várához tartozó cigányokat már a 18. században (1707-ben és 1774-ben) is összeírják,

46 tehát korán feltűnnek. Viselkedésükért, erkölcsi magatartásukért és tetteikért a vajda felelős. A vajdát ők maguk választják, de ezt a földesúr is jóváhagyja. 1773-ban a putnoki jószág cigányai az addigi vajda helyébe Bary Mártont választják meg. A földesúr, Serényi Farkas jóváhagyja a választást és az erről kiadott oklevélben kötelességévé teszi a vajdának, hogy a cigányokat a rossz cselekedetektől óvja, jó példával járjon előttük, káromkodástól, veszekedéstől és lopástól tartsa vissza, a vétkeseket atyafiságra való tekintet nélkül büntesse meg. A cigányok a vajdának engedelmességgel tartoznak, ha azonban a vajda vétkezik, vagy részrehajlóan és bűnösen jár el, kötelesek őt az úrnak feljelenteni.

47 A 18. században a putnoki cigányok zöme kovácsmesterséggel foglalkozik, az uradalomban szögeket és reteszeket kovácsolnak, patkókat készítenek és a házakon, gazdasági felszereléseken mindenféle kovácsmunkát végeznek 48 Balogh Béla is beszámol róla, hogy a 19. század első felében van Putnokon cigánybíró, ami arra utal, hogy cigányok nagyobb számban lakják a várost.

49 1854-ben készíttetett a kormány egy összeírást külön a cigányokról, abban az időben 17 családban 77 fő él Putnokon, közülük 11 muzsikus, 5 kovácssággal, fémművességgel foglalkozó.

50 1880-ban 8 zenészt írnak össze,

51 de minden bizonnyal ennél jóval magasabb a cigány családfők száma. Napjainkban a cigányok a lakosságnak 43 Balogh Béla 1894. 201. 44 Nagy Károly 1991. 59. 45 Adatközlő: Cserhalmi Margit (1921) 46 1707: Arvaj, Csóka Ganya, Hangonyi, Kallaj, Kasza, Kovács, Vajjda, Vad Kovács. - 1774: Benki, Berki, Csipkés, Kis Konya. A Nagyzabláti-lt. és a Vm. Lt., cigányösszeírásai nyomán IIa Bálint 1946. 242. 47 IIa Bálint 1976. 461. 4S IIa Bálint 1976. 462. 49 Balogh Béla 1894. 98. 50 Balogh Béla 1894. 180. 51 Balogh Béla 1894. 201.