Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Bodnár Mónika: Etnikai és vallási viszonyok Putnokon a 19-20. században

likusok számát illetően kevés konkrét adattal rendelkezünk. Azt viszont Marcsek Jánosné (akinek férje 1927-től több mint 40 éven keresztül volt az ózdi gyülekezet papja) emlékirataiból tudjuk, hogy a Felvidék Szlovákiához való visszatérése, tehát 1945 után több gömöri család települ át Putnokra, ezáltal az evangélikus gyülekezet megszaporodik. 1945-ben Kovács István tornaaljai lelkész is Ózdra menekül. Áttelepülésével kongruáját ideiglenes elhelyezéséig magával hozza, és állandó segédlelkészként működik Putnokon. 1954-ben bekövetkezett váratlan halála után sem az egyház, sem az állami főhatóság nem ismeri kongruája eredetét, és azt Putnokra érvényesítik, Putnokot anyásítják.

23 Ettől fogva vezetik önállóan a putnoki anyakönyveket.

24 Napjainkra az evangélikusok száma megfogyatkozott, a lelkipásztor becslése szerint talán 50 fő lehet, de aktív hitélelet - a reformátusokhoz és a katolikusokhoz hasonlóan - ennél jóval kevesebben élnek. Jelenleg Ózd társegyházaként működik.

25 Szólni kell még a görög katolikusokról. „Görög katolikusok az újabb időben már alig vannak, különben lelkészségileg Múcsonyhoz tartoztak" - írja róluk Balogh Béla 1881-ben.

26 Ebből a megfogalmazásból arra következtethetünk, hogy korábban többen voltak. Létükre utal az 1776. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is, mely szerint „Ezen helyen (mármint Putnokon) többen vannak Reformátusok, mint Pápisták, Luteránusok és Oroszok",

27 oroszok, vagyis görög katolikusok, hiszen egyértelmű, hogy itt vallási - nem pedig nemzetiségi - hovatartozásról van szó. S egy másik adat a görög katolikusok létére vonatkozóan: Fényes Elek adatai szerint „Putnok, magyar mező város Gömör vmegyében ... a lakosok száma 2447 1., ezek közül reform. 1150, evang. 50, rom. kath. 1235, görög egyesült 5, nemegyesült 7-en vannak..."

28 Számuk tehát a 19. század közepe táján elenyészően csekély. Múcsony után a putnoki görög katolikusok Szuhakálló filiáját képezték, jelenleg Ózdhoz tartoznak. Havonta egy alkalommal van miséjük a római katolikus templomban. Számukra vonatkozóan adattal nem rendelkezünk. Történetük nem ismert. Egyelőre csak találgathatunk, hogy a 18. századi betelepítéskor kerültek-e ők is Putnokra, vagy esetleg a közeli Múcsonyból származtak ide. Putnok 19. századi társadalmában rendkívül jelentős helyet foglal el a zsidóság. IIa Bálint adatai szerint már az 1734. évi összeírásban is szerepel egy zsidó család Putnokon, aki a földesúr mészárszékét árendálja, de szatócsüzletet is tart fenn.

29 1746-ban két zsidó család - összesen hét fő - tartózkodik Putnokon.

30 Csekély számú zsidóság feltehetőleg az ezt követő években, évtizedekben is él a városban, erre való utalások olvashatók a református egyház anyakönyveiben,

31 bár az 1776. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv nem tesz róluk említést.

32 Az izraeliták számának rohamos emelkedésére 1850 után kerül sor. Eleinte a dubicsányi zsidó templombajárnak imádkozni, de miután a családok száma 10re emelkedik, bérelnek egy házat, amit imaházzá alakítanak. Két év múlva már 20, 1855-ben 23 Marcsek Jánosné é. n. 26-28. 24 Lásd a Keresztelési és Esketési Anyakönyv 1. lapján olvasható bejegyzést: „Putnokon 1954. július 15. óta van anyakönyvezés. Előző beírások (ez évben még 2 = kettő) keresztelés Ózdon találhatók. Pásztor lelkész". 25 Tóth Melinda evangélikus lelkipásztor közlése. 26 Balogh Béla 1894. 135. 27 Balogh Béla 1894. 141. (Vö. 12 jegyzet) 28 Fényes Elek 1851. III. 269. 29 lia Bálint 1946. 243. uő: 1976. 464. 30 Répási Imre 1989. 93. (Megjegyzem, hogy másutt ugyanazon forrásra hivatkozva (Pinkasz ha Kehilot: Jeruzsálem, 1976) az 1761-es évszámot említi. Vö. Répási Imre 1989. 59.) 31 Répási Imre 1989. 93. 32 Lásd: Balogh Béla 1894. 141.