Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Bodnár Mónika: Etnikai és vallási viszonyok Putnokon a 19-20. században

rendelkezik egyházzal." Ebben az időben még a reformátusok vannak többségben. Az 1776-ban Putnokon végzett egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 186 nemes és 909 adófizető, tehát összesen 1095-en élnek Putnokon, kiknek mintegy harmadrészét teszik ki a más vallásúak, mégpedig a „Pápisták, Luteránusok és Oroszok", vagyis a római katolikusok, evangélikusok és görög katolikusok.

12 IIa Bálint adatai szerint egy zsidó család már az 1730-as években Putnokon él.

13 A 19. század első felére a lakosság összetételének aránya megváltozik. A római katolikus plébánia történetét megíró Csomor Ernő szerint az 1830-as években Putnokon és filiáiban 2000 volt a katolikusok száma.

14 Ugyanő jegyzi meg, hogy az ezekben az években folyó templomépítéshez a faanyagot a helybeli közbirtokosság urai adják nagylelkűen, akiknek jó része református.

15 Ez viszont arra utal, hogy a két felekezet békésen él egymás mellett. A római katolikusok és reformátusok aránya napjainkig a következőképpen alakul: Fényes Elek adatai szerint a 19. század közepe táján 1150 református, 1235 római katolikus,

16 1880-ban 1370 római katolikus, 1070 református,

17 alig egy-két évtizeddel később 1551 római katolikus és 1166 református él a városban.

18 A felekezetek egyházi vezetőinek megítélése szerint napjainkban a lakosoknak kb. 30%-a református és 45%-a római katolikus. Ezen viszont jócskán alulmarad a ténylegesen regisztráltak száma. Mivel a legújabb népszámlálási statisztikák a felekezeti hovatartozásra nem térnek ki, s az utóbbi évtizedekben a lakosság felekezeti hovatartozásának kifejezése sem általános, nagyon nehéz pontos számokat közölni. Itt a református közösség példáját említem, ahol 1500 lelket tartanak nyilván a feltételezett 30%-kal (kb. 2400 fő) szemben.

19 Fényes Elek szerint a 19. század közepe táján 50,

20 az 1880. évi népszámlálási adatok szerint 115 evangélikus

21 él Putnokon. Ez a szám meglepően magas. Eredetükről és történetükről egyelőre keveset tudunk. Mint Balogh Béla írja 1881-ben: „A Putnokon lakó lutheránusok ismeretlen időtől fogva a református lelkész szolgálatával éltek, s 1792ig a papnak félbért fizettek. Jelenleg a s.-kazai ágost. evang. Lelkész évenkint háromszor jön itteni híveihez, a mikor a református templomban papol és úrvacsorát szolgáltat."

22 Az ózdi gyülekezet megalakulása után a múlt század utolsó éveiben ennek leányegyháza lett. Még az 1920-as években is évente 3 alkalommal a református templomban tartanak istentiszteletet. 1928-tól az előző évben érkezett új ózdi lelkipásztor szorgalmazására ez megváltozik, ezentúl havonta van istentisztelet az iskolában. A templomépítés gondolata is felvetődik, ám ez csak 1939-re valósul meg. Sőt, hagyatékolás útján parókiája is lesz az evangélikus közösségnek, s 1946-tól néhány éven át saját papja is. A putnoki evangé11 Lexicon Locorum ... 1920. 108. 12 „5. Ezen helyen többen vannak Reformátusok, mint Pápisták, Luteránusok és Oroszok; mert nemesek vannak 186, contribuensek 909, ennek a summának alig teszik a harmadrészét a más vallásúak, mely onnan is megtetszik: mert 6. a református contribuensek fizetnek 684 frt 15 kr., a más vallásúak 263 frt contributiót..." Balogh Béla 1894. 141-142. Csomor Ernő a. fenti adatra tévesen hivatkozik munkájában. Vö. Csomor Ernő 1966. 17. 13 IIa Bálint 1976. 464. 14 Csorna Ernő 1966. 16. 15 Csorna Ernő 1966. 25. 16 Fényes Elek 1851. III. 269. 17 Balogh Béla 1894. 144. 201. 18 Borovszky Samu é. n. 81. 19 Adatközlők: Cseh István római katolikus plébános és Gere Gábor református lelkész. 20 Fényes Elek 1851. III. 269. 21 Balogh Béla 1894. 201. 22 Balogh Béla 1894. 143.