Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Bodnár Mónika: Etnikai és vallási viszonyok Putnokon a 19-20. században

ETNIKAI ÉS VALLÁSI VISZONYOK PUTNOKON A 19-20. SZÁZADBAN BODNÁR MÓNIKA Ha Bálint kutatásai nyomán tudjuk, hogy Putnokot, ezt a Gömör megye délnyugati csücskében fekvő települést magyarok alapították, s középkori lakosságának túlnyomó része is magyar volt.

1 A török időkben lakossága megcsappan. Újratelepítését földesurai, a Serényi grófok indítják el, trencséni és morvaországi birtokaikról hoznak a 18. század első felében új telepeseket.

2 Ajobbágyösszeírásokban 1715-1773 között több szláv hangzású nevet találunk: Galko, Hűlik, Pies, Szedlatsik, Vaszaliga, alias Kis, Szóvá, Bohács, Detelina, Kohut, Králly, Szedlak, Kozák, Gyurcsics, Lapiche, Moravcsik, Bácsik, Hogai, Lastik, Saftsán, Szamcsan, Kromik, Mosko, Postpisil, Semsanyik, Smisanyik, Volran? A század közepe felé a régi lakosok is visszaköltöznek, sőt a várvédő zsoldos hadból is többen véglegesen letelepednek.

4 A szomszédos települések elmenekült lakosságának egy része is Putnokon talál új otthonra. Az Andok, Czene és Kövér család a Máléból elmenekült, itt letelepedett lakosságból való.

5 A szlovák és morva lakosság néhány évtizedes elkülönülés után lassan elvegyül a többségi magyarságban. Itt jegyzem meg, hogy két családot - a Sahin és a Hacsi családokat - török eredetűnek tart a hagyomány, ők szintén magyarrá lettek.

6 Az úrbérrendezés idejére régi társadalma helyén ezt a vegyes elemekből összetevődő, de jellegében teljesen magyar polgárságot találjuk,

7 amely aztán az évek során - gyakorlatilag napjainkig - tovább keveredett. Az 1773. évi összeírás magyar mezővárosként említi.

8 Balogh Béla szerint a putnoki római katolikus egyház a legrégebbi alapítású keresztény egyházak egyike Gömör megyében. Ám a reformáció egészen korán, már a 16. század közepe táján gyökeret ver, s rövid időn belül általánossá válik a lakosság körében. A római katolikus egyház csak a 18. század elején kezd ismét erőre kapni Putnokon.

9 IIa Bálint szerint is régi lakossága a reformáció korától a református hitet követi, s a vallásegység a 18. századi betelepítések révén szűnik meg, a szláv jövevények megérkezésével, ők ugyanis mindannyian katolikusok.

10 Az 1773-as összeíráskor mindkét felekezet 1 IIa Bálint 1946. 237. 2 lia Bálint 1946. 238. 3 IIa Bálint 1946. 242. 4 IIa Bálint 1946.238. 5 lia Bálint 1946. 242. 6 Adatközlők: Cserhalmi Margit (1921), Hacsi György (1943). Hacsi György úgy tudja, hogy édesapja Hacsi Miklós - aki Bején volt jegyző az 1930^40-es évek fordulópontján - az akkori tisztviselői törvény értelmében származását igazolva kikutatta a családfáját, amit Putnokig tudott visszavezetni. Kutatásai szerint Hacsi a török hangzású Hadzsi névből származik. A Sahin és a Hadzsi családokat Juhász László is a putnoki törökvilág maradványaiként említi. (Vö. Juhász László 1929. 650.) Megjegyzendő, hogy IIa Bálint a Hacsi családnevet helynévi eredetűnek tartja. Hacs - Figéből kivált falu a Balog-völgyben, melyet a bizonytalan eredetű helynevek közé sorol. (Vö. IIa Bálint 1976. 64, 119 és 123.) 7 IIa Bálint 1946. 238. 8 Lexicon Locorum ... 1920. 108. 9 Balogh Béla 1894. 133-137. 10 IIa Bálint 1946. 238-239.