Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Bencsik János: Lengyel diaszpórák Hegyalján a 18. század elejétől

lálóan jellemző szerző több helyen szóvá tette a lengyel borkereskedőket. Tolcsva leírása során olvashatjuk a legszemléletesebb jellemzést: „Mert jó fő bor terem Patócznak a'farkán, Mellyel poszpász felett iszik Lengyel Dantzkán. Poznánia, Duklya eggyez már Toltsvával, Mert e ' Várost tartja summás aranyával, Alább nem megyén görbe Kots íjával, Hanem tsak meg marad Tóltsván tallérjával. Jól lehet több helyek hasonló Borokat, Aszú szőllőjökből tsinált italokat, Árulnak, mutatnak vert ántalagokat, De Tóltsvának neve veszti azokat. Természetből van é, vagy tsak tsinált dolog, Hogy a' Lengyel Tóltsván és másutt fenn forog, Útjába néhánykor Ujhelybe is kifog." Aztán így ír Újhely kapcsán ismét a lengyel borkereskedőkről: „Sok szép Szőlleje van körül a' Hegyeken, Szem szúró, Néma hegy kap a ' Lengyeleken, Orémusz, Tompa kő a, jó KupetzekenUraknak fő Borért, aranyhoz szerelme, Hánykódik Városnak ilyen jövedelme. Maga országából mikor Lengyel sétál Bort venni mi hozzánk e Városban m/egáll/, /Vendé/g fogadóba Kotsijával be száll, Kóstol Bort Uraknál, hol gyakran meg is hál, Jó bor mellett ottan sokszor tsak meg marad... " Nemcsak Tolcsva és Újhely kapcsán hozta szóba krónikásunk a lengyel borkereskedőket, hanem Szegi és Erdőbénye leírásakor is fontosnak tartotta megemlíteni a lengyel kupecekct. „Aszú szőllő Borral biztatja Kupetzét, Hosszúmáj Hatalom méreget ott ittzét, Ha Lengyel Országba nem vethet keleptzét. " (Bodrogszegi) „Parlag Fejér kúttal Kupetzhez szólongat, Ki el nyeli bátor uttzákon újongat, Az Ország útjáról a' Lengyelt szemléli, Ki el jő Pintzében, kóstollya, szemléli, Nem hadja ott könnyen, mert jónak itéli. " (Erdőbénye)