Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Benedek Gergely: Egy északkelet-magyarországi ruszin település: Komlóska etnikai és nyelvi dimenziói
vidékekről származtak. A helység lélekszáma a második világháború óta - egy 1960-os megemelkedéstől eltekintve - fokozatosan csökkent. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy 1947-^18-ban a magyarországi és csehszlovákiai ún. „lakosságcsere" folyamán a faluból több mint 100 család költözött el, s telepedett át főleg Szlovákiába, részben a határmenti vidékre. 1993 végére a lakosság 458 főre apadt, s ennek is majdnem a fele már nem volt aktív: 182 nyugdíjas, 8 munkanélküli, 41 jövedelempótlással rendelkező személy (a polgármesteri hivatal adatai). A háború utáni iparosítás és mezőgazdasági termelés más vidékekre is jellemző visszaesése következtében a falu népének egy része elvándorolt. Voltak, akik távolabbi munkahelyekre ingáztak, vagy a jobb megélhetést biztosító szomszédos helységekben vagy éppen a fővárosban és más városokban telepedtek meg véglegesen. 1966-ban a komlóskai iskola alsó tagozatára még 63, s a szomszédos erdőhorváti felsőbb osztályaiba Komlóskáról 70 gyermek járt, de az 1994-95-ös tanév I-II1. osztályát már csak 12 tanuló látogatta, s csak 17 negyedikes ingázott Erdőhorvátiba. A helységben ismét gyakori a „puszta" telek, elhagyott ház. Sok az idős özvegyasszony, aki egyedül lakja jobb sorsra érdemes házát, mivel legtöbb gyermeke, s unokája távol él, s csak hétvégeken látogat haza. Az elnéptelenedéssel párhuzamosan megfigyelhető, mégha kisebb mértékben is, egy ellentétes irányú folyamat. A jómódú városiak Nyíregyházáról, Mátészalkáról, Debrecenből, Tiszavasváriból megvesznek egy-egy megüresedett házat, felújítják azt, vagy telket vásárolnak, ahol nyaralót építenek, hogy családjukkal együtt ott tölthessék a hétvégét. Az önkormányzat több mint 30 ágyas, több szobából álló összkomfortos üdülőjét szabad idejükben iskolás csoportok és kirándulók keresik fel, hogy magukba szívják a Zempléni-hegység tiszta levegőjét, s bebarangolják festői tájait. A közelmúltban a helybeliek visszaigényelték a család hajdani földjeit, s kezdik művelgetni, de inkább csak a termékenyebbjet, a háború után elvett vagy elhagyott földek egy része ugyanis elvadult, terméketlenné vált. A városok munkanélkülisége miatt a figyelem kezd ismét a helyi mezőgazdaság felé fordulni, ez egyeseket helyben maraszt vagy visszacsalogat. Komlóska hegyes-völgyes, gyenge termőföldű határa a múltban is csak szerény megélhetést biztosított a falu népének. Ezért a fakitermelés és az állattenyésztés mindig fontos szerepet játszott a település életében. A háború előtt küzdelmes munkával sikerült az állatállományt megnövelni. A helybeliek visszaemlékezései szerint kb. 500 szarvasmarhát tartottak, s hajdanában tekintélyes számú juhot, kecskét is tenyésztettek. Disznókondát hajtottak ki fűre, dudvára, makkra a határba s a közeli erdőbe. A burgonyaásás is hetekig eltarott. Egyidőben a helységnek három cséplőgépe volt. Ma már alig néhány szarvasmarhát tartanak, s a sertésállomány is kisebb, mint a múltban volt. Mivel a mostoha természeti viszonyok nem tudták a falu népének a megélhetését kielégítően biztosítani, sokan kényszerültek arra, hogy a szomszédos falvakban vállaljanak állandó jellegű vagy idénymunkát. A leányok és asszonyok éveken át szolgáltak a jómódú családoknál, a férfiak pedig erdőmunkára jártak, vagy a háború után a helybeli kaolinbányában dolgoztak. Gyakran egész családok kerekedtek fel, s heteken át minden reggel napszámba indultak aratni vagy a szőlőbe a tolcsvai borkombinátba. Es a hosszú utat gyalogszerrel tették meg. 3. Komlóska nyelvjárását először Balecky Emil, a'budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója kutatta behatóbban. A kárpátaljai származású, lengyel eredetű, jól képzett russzista nyelvész 1952 és 1954 között négy alkalommal kb. 80 napot töltött Komlóskán, ahol nyelvjárási anyagot gyűjtött, s erről több tanulmányt is közölt. 5 Kutatá5 Balecky Emil: O jazykovoj prinadleznosti i zaselenii sela Komlóska v Vengrii, StSl, 2 (1956), 345364; Vengerskic zaimstvovanija v lemkovskom govore sela Komlóska v Vengrii.. StSl, 4 (1958). 23-46; Dialektnye zapisi iz Komlóski. StSl, 26. (1980), 97-138.
