Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Baán István: Andrella Mihály Antiunionista írásai

Bár Andrella esetében nem beszélhetünk naplóról vagy szoros értelemben vett memoárról, irodalmi keretbe ágyazott, az eseményekkel egyidős reflexiói hiteles tanúbizonyságot jelentenek ahhoz, hogy árnyaltabban ismerjük meg a ruthén nép és egyháza sorsát. Hányatott sorsú hősünk „Apologiá"-jának elején „ierej Mihail Hrisztodul i FeoduT'-nak nevezi magát, néhány liturgikus könyvben pedig Oroszvégessy Mihály Papnak, Mihail Oroszvigovszkijnak.

8 Kérdés, hogy nevében az Oroszvégre való utalás a szülőhelyét jelöle-e vagy másképp kell értelmezni. Születési dátuma 1637-39 közé eshet,

9 Lackó feltételezése szerint azonban 1630 körül látta meg a napvilágot.

10 Ugyanő állítja, hogy születési helye inkább tehető valahová a Duna felső folyásának mentére, Szekule környékére, s bölcsője szerb családban ringott. Hipotézisét arra alapozza, hogy egy helyen felnőtt korában Andrella felteszi vitapartnerének a kérdést: „Értesz-e oroszul vagy rácul, szerbül?",

11 műveiben helyenként felbukkannak szerbes szófordulatok. Arról is említést tesz, hogy járt egykor Petr Petrovics Parfenij (a magyarországi szakirodalomban használatos nevén Parthén Péter) szülőházában, Szekuléban, s ezt a helységet Nyugat-Szlovákiában szeretné Lackó lokalizálni.

12 Rajta kívül mások a Szabolcs megyei Szakolyt azonosítják Parthén szülőfalujával, s ezen valószínűbb vélemény alapján Oroszvéget Andrella szülőhelyének tartjuk. Nem kell ahhoz valakinek Északnyugat-Magyarországról származnia, hogy tanulmányait később Bécsben, Pozsonyban és Nagyszombatban végezze. E stúdiumok alapozzák meg a későbbi Mihály pap széles körű nyelvi és teológiai műveltségét. Büszkén vallja majd: „Ok, a rómaiak nem tudják olvasni az írásomat (egyházi szláv nyelven - a szerző megj.), én, Istennek hála, tudok olvasni rómaiul, magyarul, görögül és még lengyelül is egy kicsit." Bármilyen sokat is köszönhet ezeknek az éveknek, később mégis keserűen emlékezik vissza rájuk, és „marhának" nevezi magát, ha visszatekint akkori állapotára, amikor még unitus volt. Ifjúkori ismerőse, Parthén szenteli pappá, és Szatmárra kerül, majd nemsokára, 1660-ban oroszvégi paróchus lesz. Az itt eltöltött évtized, melynek során megismerkedik az ortodox könyvekkel és elmélyül bennük, megérleli benne azt a döntést, hogy forduljon vissza az ortodoxiához. 1669. március 4. olyan sorsdöntő dátum az életében, amelyről így vall: „Ezen a napon ismertem meg az Urat és Istenét, Jézus Krisztust és a Lelket."

13 Valószínűleg nem csupán a belső elhatározás megéiielődésének, hanem az ortodox egyházba való visszatérésnek időpontját is rögzíti ez a vallomása. Tettének következményeit viselnie kell: Volosinovszky József munkácsi görög katolikus püspök beidézteti, felelősségre vonja, börtönbe vetteti, s hogy jobb belátásra bírja, több teológiai művet adat neki, melyeket jezsuiták írtak, hogy legyen min elmélkednie. Ezek a könyvek azonban csak feltüzelik vitatkozó kedvét. Zsambor Mátyás, Tordai Ignác, Kiss Imre és Pál nagyszöllősi jezsuitákkal kell alkalmasint hitvitát folytatnia, akik nem tudják meggyőzni. Mint makacs visszaesőt kopaszra borotválják, s megtiltják, hogy Munkácsra jöjjön. Lucskára sem látogathat el, ahol a családja él, sőt még levelet sem küldhet oda. Kiszabadulása után vándorútra kel, melynek során sok falut meglátogat, ahol igyekszik az embereket arra buzdítani, hogy tartsanak ki őseik hite mellett, és ne fogadják el az uniót, így jár el Bedevlján, Klokocsón, Pócson, Nagyszöllősön, Őrmezőn, Vunegovón, Izán. 1688 táján Sztrij faluban meglátogatja Methodij Rakoveckij ortodox püspököt, akit az e8 Mikitasz Ukrainszkij piszmennik-polemiszt 37-38. 9 uo. 39. 10 Unió Uzhorodensis 158. 11 Apologia (Oborona vernomu cseloveku) 195. 12 Unió Uzhorodensis 115-118. 13 Logosz 40-41.