Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Baán István: Andrella Mihály Antiunionista írásai

BAÁN ISTVÁN Az 1646-ban elkezdődött ungvári uniós folyamat fontos és érdekes részét képezi egyrészt a magyarországi egyházak, másrészt a ruszin nép történetének. (A továbbiakban - mivel témánk a 17-18. századra szorítkozik - a ruszinokat az akkor használatos ruthén névvel illetjük.) Az egyházi hovatartozás kérdésén túlmenően döntő jelentőségű társadalmi és kulturális szempontból is. Ezeket a változásokat mindmáig nem egyértelműen értékelte a történettudomány, kiváltképpen pedig az egyháztörténetírás, minthogy az értékelést alapvetően befolyásolták a felekezeti szempontok, gyakran előítéletek. A munkácsi egyházmegyével foglalkozó hazai egyházi historiográfia művelői görög katolikusok voltak. Legjelentősebb közülük a századunk elején hatalmas kutató és rendszerző munkát végző Hodinka Antal, akinek eredményei meghatározták a később írók munkásságát is.

1 Sajnálatos, hogy elsősorban A. Petrovnak Hodinkával párhuzamosan folyó forráskutatásai

2 nem váltak közkinccsé itthon, s nem befolyásolták az addig kialakult képet. Sem Timkó I.,

3 sem Pirigyi I.

4 nem használja fel az értékes adatokat, bár M. Lackó már röviden utalt rájuk.

5 V. L. Mikitasz volt az, aki először igyekezett Petrov után alaposabban foglalkozni e kor jelentős, bár eleddig elhanyagolt egyházi személyiségével, Oroszvégcssy Mihály pappal, akit a szakirodalomban általában Andrella néven említ.

6 A marxista terminológiával megírt mű azonban épp az ellenkező álláspontot képviseli, mint az addigi történetírás: itt az unió mindenféleképp elítélendő árulásként jelentkezik, amely egyszerre akarja nemzeti és egyházi jellegében megfojtani a kárpátaljai ruszin népet. Andrella így nem is lehet más, mint a Vatikán ellen folytatott osztályharc kiemelkedő képviselője. Az elmúlt három és fél évtizedben aztán nem sok szó esett Andrelláról, Udvari I. is épp csak hogy megemlíti.

7 Miért fontos Andrella Mihály? Az unió lefolyásáról, eseményeinek sorrendjéről kevés a dokumentumunk, azok legjelentősebb része az uniópártiaktól származik. Mivel egy majdnem egy évszázadon keresztül húzódó, korántsem töretlen ívű folyamatról van szó, különösen jelentős az, ha egy kortárs nyilatkozik meg az eseményekkel kapcsolatban. 1 A munkácsi görög-katholikus püspökség története, Budapest 1909.; A munkácsi gör. szert, püspökség okmánytára, I. köt. 1458-1715, Ungvár 1911. Hodinka munkásságának értékelését lásd Udvari I. (szerk.), Hodinka Antal Emlékkönyv, Nyíregyháza, 1993. 2 Materialü dija isztorii Ugorszkoj Ruszi, vol. [-II. Sztaraja vera i unija v XVI1-XVIII vekah. Szentpétervár 1905-6.; Pomjatniki cerkovno-religioznoj zsizni Ugrorusszov XVI-XVII. vv. I. Szentpétervár 1914.; Materialü dija isztorii Zakarpatszkoj Ruszi, vol. IX. Duhovno-polemicseszkija szocsinenija Iereja Mihaila Oroszvigovszkago Andrellü, protiv katolicsesztva i uniji, Prága 1932. (Közli „Logosz" és „Apológia" c. műveit. Az idézetek ezt a számozást követik.) 3 Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, 1971. 4 A magyarországi görög katolikusok története. Nyíregyháza, 1990. 5 Unió Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica, Róma 1955. 6 Ukrainszkij piszmennik-polemiszt Mihajlo Andrella. Ungvár 1960. 7 Ruszinok a XVIII. században. Történelmi és művelődéstörténeti tanulmányok. Nyíregyháza 1992. 177.