Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Oláh Sándor: Gazdasági kapcsolatok cigányok és magyarok között egy székely faluban

GAZDASÁGI KAPCSOLATOK CIGÁNYOK ÉS MAGYAROK KÖZÖTT EGY SZÉKELY FALUBAN OLÁH SÁNDOR Dolgozatunkban egy székelyföldi falu cigány és magyar lakosságának gazdasági kapcsolatait vizsgáljuk. Célunk a két etnikum közötti gazdasági kötelékek típusainak leírása, emellett állításokat teszünk ezek változásainak feltételrendszeréről is. Interetnikus folyamatok gazdasági aspektusait vizsgálva elfogadjuk az antropológiai szemléletű társadalomvizsgálat megállapításait a gazdasági törvények társadalmi beágyazottságáról. Eszerint a gazdasági szereplők között nem tisztán gazdasági törvények működnek, hanem ,,a gazdasági viszonyok minden esetben valamilyen általános, közvetlen társadalmi kapcsolatok részét képezik" (Sahlins 1973. 253.), másreszt „minden társadalmi viszonynak megvan a maga gazdasági vonatkozása is" (i. m. 263.). A sahlinsi tételek különös érvényességét tapasztalhattuk vizsgálatunk terepén, a cigány-magyar együttélésben ismeretes társadalmi előítéletesség és sztereotípiák világában. (E jelenségről lásd részletesebben pl. Stewart [1994. 56-58.]. Vizsgálatunk terepének szóban forgó társadalmi kontextusáról vö. Oláh 1993.) Vizsgálódásunk perspektíváját a fennmaradásukért gazdasági tevékenységet folytató háztartások közötti kapcsolatokra helyezzük. E megfontolás mögött az a felismerés húzódik, hogy sem a helyi cigány, sem a magyar társadalom nem egységes, hanem tagolt mikrotársadalmi kontextus. Több kisebb csoportocska együtteséből épül fel. Elfogadottnak tekintve az erikseni gondolatot, miszerint az etnikai csoportok nem azonosak a kulturális csoportokkal, empirikus anyagon is megvizsgálhattuk a társadalmi jelentéseket hordozó mikrokulturális különbségeket a helyi cigány társadalomban (Oláh 1995.). A mikrokulturális különbségek az egyes családok gazdasági gyakorlatában is tetten érhetők, úgy a magyar, mint a cigány etnikum körében. E különbségek létezése miatt tartjuk célszerűbbnek a különböző termelési szervezeteket képviselő cigány és magyar háztartások szintjén vizsgálni a gazdasági kapcsolatok típusait, és nem általában a cigány és a magyar etnikum szintjén. A dolgozatban átfogott időintervallum a századelőtől napjainkig terjed. A használt módszer az elérhető forrásokból való széles körű infonnációgyűjtés és a rekonstruáló értelmezés, valamint a mai jelenségek megfigyelése és interpretációja volt. A szociokulturális környezetről Vizsgálatunk színhelye egy közepes nagyságú székely falu másfél ezer lakossal, ahol ma a lélekszám 14%-át képviseli a cigány etnikum. Ez az arány a korábbi időkben kisebb volt, de megváltozott, mert a helyi magyar lakosság a hatvanas évektől rohamosan fogyott az elvándorlás következtében. A helyi cigány lakosság létszámának időbeni változásáról a népszámlálási adatok teljes tájékozatlanságban hagynak.

1 A termelési-gazdálkodási tevékenység a kutatott időszakban - leszámítva az államilag szervezett termelőszövetkezeti gazdálkodás három évtizedét (1962-1991) -, önálló családi törpegazdaságokban folyik. A vidéken nem volt nagybirtok, a családi kisüzemek a teljes önellátást célzó naturális gazdálkodást folytatták. A termelőmunkák közül a leg-