Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Ujváry Zoltán: Az interetnikus kapcsolatok kérdései a Kárpát-medencében

AZ INTERETNIKUS KAPCSOLATOK KÉRDÉSEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN UJVÁRY ZOLTÁN Annak a témakörnek a felvetése és vizsgálata, amely a kárpát-medencei népek és általában a magyarság és az európai népek kapcsolataival függ össze, néprajztudományunk, sőt a népi kultúra iránti érdeklődés kezdetéig nyúlik vissza. Már a múlt században - de korábban is - feltűnt a népélet, a magyarság kultúrája iránti érdeklődőknek, hogy a néphagyomány, a népi nemzeti kultúra számos jelensége hasonlít vagy megegyezik a szomszédos népekével, sőt a távolabbi népek vonatkozó kulturális emlékeivel. A magyarság honfoglalással kezdődő gazdasági, társadalmi és kulturális életének a vizsgálata során a legnagyobb hangsúly a szlávokkal való kapcsolatokra irányult. Különösen a gazdaságtörténet és a nyelvtudomány képviselői voltak azok, akik a kárpát-medencei szlávsággal való kapcsolatokat főbb vonalakban megállapították, és azokhoz igazodtak egyéb tudományszakok művelői. A magyar művelődés európai kapcsolatainak vizsgálata terén kezdetektől különösképpen nagy szerepet kapott a néprajztudomány, elsősorban azért, mert a népi-nemzeti kultúra múltjának és jelenének a vizsgálata szorosan összefonódik a Kárpát-medencében élő népekével. Az azokkal való kapcsolat, párhuzam, együttélés stb. a vizsgálatok középpontjába az átvétel-átadás, a prioritás kérdését helyezte. Ez egyébiránt napjainkig ható szempont, amely nyomán gyakran téves, sőt torz eredmények, illetőleg megállapítások is születnek, elsősorban azért, mert sok kutató eleve abból a tényből indul ki, hogy a kérdéses jelenség szláv, német, román stb. eredetű, s ahhoz igazítja a példákat és a párhuzamokat. Bizonyos zavar figyelhető meg a fogalmakban is. Ezekről több alkalommal szóltam, most újólag érintem. A legáltalánosabban használt fogalom a kapcsolat, amelyet a kutatók a legkülönbözőbb értelemben fognak fel. Gyakran kapcsolatról beszélnek akkor is, amikor csak párhuzamról, olykor csak távolabbi analógiáról van szó. A kapcsolat a közvetlen kontaktust, a térben és időben való szorosabb összefüggést, a műveltségi javak átadásának és átvevésének tényét jelöli két vagy több nép kultúrájában. A Kárpát-medence népi kultúrájának vizsgálatában ez a magyarság kapcsolatait illetően a honfoglalás periódusáig vihető vissza. A népi kultúrára vonatkozó hiányos adatok miatt azonban a kapcsolat történeti mélysége bizonytalan, sőt megállapíthatatlan. Leggyakrabban a szláv kapcsolatok kerültek a vizsgálat előterébe. A magyar szakirodalomban gyakran találkozunk azzal a sommás megállapítással, amely szerint a magyar népi kultúra szlávnak tekinthető rétege olyan mélységű, hogy az egymásra rakódott elemeket egymástól szétválasztani szinte megoldhatatlan, mivel mint a háló szemei, egymásba kapcsolódtak és bonyolult rendszerként szövik be az egész népi kultúrát. Ami a magyar népi kultúra szláv kapcsolataira vonatkozóan általában elfogadható, egyáltalán nem bizonyos, hogy a részeket illetően is igaz. Véleményem szerint téves nézet uralja a szláv-magyar kapcsolatokat vizsgáló több kutató szemléletét. Egyáltalában nem vitatható az a szláv hatás, amely a konfoglaló magyarságot érte a Kárpát-medencébe