Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Sz. Dévai Judit: Az interetnikus viszonyok tükröződése szlovákiai magyar fiatalok tudatában

kisebbségi vezetőként „a szlávok elleni harc" illetve „forradalom" megvívása lenne a fő céljuk. Ám csak a tanulók kis hányadára jellemző, hogy elfogultak lennének az anyanemzetük mellett, illetve a többségiekkel szemben. E megállapítást támasztja alá az arra adott feleletek sora is: írják le azokat a tulajdonságokat, amelyek a magyarokat és a szlovákokat jellemzik. Egyötödük nem vállalta, hogy bármilyen véleményt is fűzzön ehhez a feladathoz, míg a konkrét választ adók fele tárgyilagos álláspontot képviselt, s nem bocsátkozott általánosításokba. Mivel témánk szempontjából is fontos, milyen autó- és heterosztereotípiák élnek, hogyan vélekednek a diákok a saját nemzetük tagjairól illetve a többségi szlovákságról, érdemes ezt a kérdést minden részletében megvizsgálnunk. Azok válaszaiból, akik konkrét tulajdonságsorolásra vállalkoztak, egyértelműen kiolvasható a magyarság pozitív megítélése és a szlovákokkal szembeni negatív beállítódás: az anyanemzet polgáraira csaknem háromszor annyi kedvező, mint előnytelen jelző jutott - ugyanez a többségi nemzet tagjainál éppen fordított. A kapott konkrét jelzőkel 5 tematikus csoportba soroltam. Előjelük alapján a következőképpen oszlanak meg nemzetenként: Népcsoport Mag yarok Szlo vakok Összesen A jellemzett témakör + + + Eszmék, lélektani jellemzők 6 4 6 4 Történelem; európaiság 6 2 1 S 1 Nemzettudat 4 1 3 7 7 8 Hétköznapi, általános emberi tulajdonságok 17 12 5 16 22 28 Kulturáltság, műveltség 5 1 2 6 2 Összesen 38 13 11 30 49 43 Nézzük, az egyes csoportokon belül milyen válaszok születtek. A zárójelben lévő szám mutatja, ha több alkalommal is említették a tulajdonságot. a) Eszmék, lélektani jellemzők Mint a táblázatból kitűnik, a magyarokkal kapcsolatban csak pozitív vonások kaptak helyet, ezek: „a világ felé nyitottabbak vagyunk", „megbecsülés" (2), „jobbra való törekvés" (2), „becsületesek". A szlovákságra egyesek viszont csak az alábbiakat találják igaznak: „kisebbségi komplexusban szenvedő nép" (2), „csak saját érdeküket nézik". A legszélsőségesebb jellemzés az előítéletes gondolkodás iskolapéldája: „Európa új nemzetei (?) közé tartozik, a 19. században kezdenek megjelenni, nemzetté válni a hegyekben élő tót (szlovák) törzsek, amelyek állattenyésztéssel (birka) foglalkoztak. Az ilyen nemzetekre jellemző agresszivitással, követelődzéssel törtetnek még ma is." b) Történeleme, európaiság A magyarságot e kategóriában is csak kedvező jelzőkkel illették: eszerint „európai nemzet, ezeréves múlttal" (2), mely „sok hírességet adott". A „nekünk van múltunk" megfogalmazás pozitív értékkülönbséget sejtet a többségi nemzettel való összehasonlításkor. A magyarok „ismerik történelmüket", a nemzetnek „az egységes Európában van a helye". Ezzel szemben a szlovákoknak úgymond „hiányos a történelmük, nincs kiemelkedő személyiségük". A józanabbak két pozitív megállapítással is illették az államalko-