Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Barna Gábor: Vallás - identitás - asszimiláció
nagy szerepe volt a nemzeti nyelvű, azaz magyar nyelvű alap-, közép- és felsőfokú iskolahálózat kialakításában, s az iskolákon keresztül a közgondolkodás alakításában. Az iszlámmal, de főleg a katolikus Habsburg-házzal való évszázados szembenállás, függetlenségi törekvések a 16-18. században sokáig meghatározóak voltak a magyar közgondolkodásban és történelemszemléletben. A protestantizmus politikai szerepet is kapott. így válhatott a református vallás magyar vallássá. S ez a szerep, s az ezen alapuló történelemszemlélet - az erős katolikus restauráció, s a kialakuló római katolikus többség ellenére is - máig meghatározó a magyar közgondolkodásban. E rövid előadásban az egykori Abaúj megye, a mai Szlovákia kassai járásának néhány falujában végzett kutatásaim néhány tapasztalatát szeretném ismertetni. E települések (magyar nevükön: Magyarbőd, Petőszinye, Györké és Beszter) mind nyelvi, mind pedig vallási tekintetben régóta peremhelyzetben voltak, illetve vannak, hiszen a tőlük északra fekvő települések már a 19. századtól szlovák nyelvűek és (jórészt) római katolikus, vagy pedig luteránus vallásúak. 4 (Most nem érintem a vidék szlovák reformátusságának kérdését, arról egy korábbi írásomban 5 már szóltam.) Ma még ez a falucsoport a 45. földrajzi szélességi fok mentén jelenti a Kárpát-medencében élő magyarság legészakibb csoportját - ha még magyarnak tekinthetjük ezt a vidéket. A 18. század végétől ismert népszámlálások, statisztikák szerint e falvakban a református vallás és a magyar nyelv volt a domináns, bár Petőszinye és Beszter falukban az összeírások római katolikus és szlovák nyelvű kisebbségre is utalnak. 6 A települések kis lélekszámúak. A legnagyobb Magyarbődnek a múlt század közepén 500 lakosa volt, míg 1970-ben 1065, Györkének 460, ill. 256, Petőszinyének 630, ill. 933, Beszternek pedig 400, ill. 468. 7 A 20. századig mindegyik községben református parochiális templom volt csupán, csak Beszterben állt római katolikus templom. Petőszinye katolikus temploma csak a második világháború után épült. Mindegyik település agrárjellegű. Jelentős ipar csak a közeli nagyvárosban, Kassán található. Magyarbőd és Petőszinye a Kassára vezető főközlekedési út mentén fekszik, a másik két település elzártabb. 1980 óta kutatom ezeket a településeket, elsősorban Magyarbődöt. 8 E falvakban gyors szlovákosodási folyamat figyelhető meg, egy gyors asszimiláció, a magyar nyelvnek erős visszaszorulása. Kutatásaim során ennek a folyamatnak próbálom megtalálni az okait és az indítékait, az emberek gondolkodásában és érzésvilágában feltárható lenyomatait. Különösen az a kérdés foglalkoztat, hogy a magyar vallásnak tartott református vallás és egyház milyen szerepet játszott és játszik e folyamatban? Miért nem tudta megállítani, lassítani vagy megfordítani az asszimiláció folyamatát? Milyen szerepe volt és van tehát a vallásnak és az egyháznak ebben a változásban? A községek társadalomtörténetének levéltári forrásokon 9 alapuló vizsgálata mellett sok életrajzi interjúban próbáltam és próbálom az egyéni sorsokat, a bennük körvonalazódó életstratégiákat megragadni, s ezen keresztül pedig az asszimiláció bizonyos általánosítható tendenciáit, szabályszerűségeit megtalálni. 4 Fényes 1851. 1/163 (Magyarbőd), 1/73 (Györké), 1/127 (Beszter), 11/137 (Petőszinye); Varsik 1977. 4448 (Györké), 49-56 (Petőszinye), 57-60 (Magyarbőd); Vlastivedni Slovnik 1977. 1/163 (Magyarbőd), 370 (Györké), II1/9 (Beszter), 112 (Petőszinye); Balogh 1926. 5 Barna 1994. összefoglalom itt a szlovák reformátusokra vonatkozó korábbi irodalmat. 6 Lásd 4. jegyzet: Fényes 1851. 7 Lásd 4. jegyzet! 8 Barna 1981. 9 Okresny archív Kosice, Paróchiai levéltárak a községekben.
