Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Barna Gábor: Vallás - identitás - asszimiláció

Nézzük röviden a vidék társadalom- és egyháztörténetét! Az első világháború után ezeket a községeket Magyarország területétől a megalakuló Csehszlovákiához csatolták.

10 Ez a körülmény indította el az alább vizsgált társadalmi folyamatokat. Az 1938. évi első bécsi döntés értelmében Györké és Beszter visszakerült Magyarországhoz, Magyarbőd és Petőszinye azonban a szlovák állam része lett. 1938 őszén egy hétig tartó asszonytüntetés volt Magyarbődön a község Magyarországhoz csatolása érdekében. A hatalom retorziója akkor elmaradt. A falucsoport megosztása a két ország között tapasztalatom szerint nem vezetett eltérő irányú fejlődésre, mint másutt (pl. Zoboralja) tapasztalni lehetett. A második világháború után mindegyik település a 2. Csehszlovák Köztársaság területére került. Egyházigazgatásilag a reformátusok a trianoni békeszerződés megkötéséig a Tiszáninneni Református Egyházkerület abaúji egyházmegyéjéhez tartoztak, majd pedig 1922-ben megalakították ennek csehszlovákiai részét. 1938-ban ismét egyesítették a magyarországi egyházkerülettel, 1945 után pedig ismét önálló szervezeti életet éltek.

11 E községekben az első világháború előtt kizárólag magyar tanítási nyelvű református felekezeti iskolák működtek. A vidéken berendezkedő csehszlovák állam minden eszközzel igyekezett az iskolák nyelvhasználatát befolyásolni. Elsősorban azáltal, hogy mindenütt felállították a szlovák nyelvű állami iskolákat, s egy 1931-es miniszteri rendelet pedig előírta, hogy a szlovák iskolába járó tanulóknak kizárólag szlovák nyelven szabad a hitoktatást tartani. Másrészt az új állam ösztönözte az egyházi iskolákban is a cseh és szlovák tanítási nyelv bevezetését. Ért is el eredményeket, mert az 1922/23-as tanévben készített felmérés szerint az egyházkerület Csehszlovákiához csatolt községeiben a 195 református iskola közül 25 már szlovák, 2 pedig szlovák-magyar tanítási nyelvű volt.

12 A vizsgált községek egyházi iskolái még magyar tanítási nyelvűek voltak, de mellettük szlovák nyelvű állami iskolák is működtek. Magyarbőd református papja jól felismerve a megindult folyamatnak jövőbeli hatását már 1926-ban megjegyezte, hogy „a szlovák nevelést nyert gyerekek részére a magyar nyelven való vallástanítás már most is nehézségekbe ütközik. Később pedig, ha felnőnek, ők maguk fogják követelni a szlovák istentiszteletet."

13 Az állami nyomás és erőszak azonban mindaddig nem lehetett teljesen sikeres, ameddig az egyházak önállósága és a református egyházközségek anyagi függetlensége megmaradt. E helyzetben a második világháborút követő évek hoztak alapvető változást. A területen ismét berendezkedő csehszlovák állam a magyarokat - hasonlóan a németekhez - kollektive háborús bűnösnek minősítette.

14 Jóllehet az 1938. évi magyarbődi asszonytüntetést a korabeli szlovák állam hatóságai a csehek elleni fellépésként értékelték, 1945-ben a falu asszonyait, épp a 30-50 éves korosztályokat hetekig vizsgálati fogságban tartották a köztársaság felbomlasztása vádjával. Csehszlovák hatósági közreműködéssel erről a vidékről is sok magyart hurcoltak el szovjet munkatáborokba. A csehszlovák állam a magyar nyelvhasználatot betiltotta, a magyarság politikai vezetőit bebörtönözte vagy elűzte. A magyar lakosságot sújtó kitelepítési akció a vizsgált községeket csak részben érintette. A magyarbődiek anyagi áldozatot is vállalva tudták elkerülni ezt. A magyar iskolákat azonban mindenütt bezárták. (Négy évjárat maradt ki így az is10 Péter 1926. 11 Péter 1926.; Tárnok 1939.; Szabó 1990. 12 Csomár 1940. 123.; Stolczer 1942. 85. 13 Péter 1926. 176. 14 James 1992. Ez a diszkriminatív intézkedés máig érvényben van!