Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Csíki Tamás: A román és a magyar etnikumú parasztság történeti kutatásának néhány problémája a kapitalizmus korában

etnikumokra jellemző esetleges sajátosságokat is bemutassák.

17 A községsoros kimutatások mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatai pedig meglehetősen szerények: az 1865ös és az 1895-ös felmérések összevetésével a román és a magyar falvakban rendelkezésre álló földterület művelési ágak szerinti megoszlását, illetve az ebben végbemenő változásokat tekinthetjük végig. Most, újra csak szemléltetésképpen, a Bihar megyei Központi járás községeit mutatjuk be.

18 2. táblázat 1865 kat. hold és (%) összes szántó rét legelő erdő szőlő nem tiszta terület termő t. jöv. (Ft) magyar 46940 18650 9370 7086 5066 3668 3089 122458 falvak (35,6) (39,4) (43,9) (35,8) (15,2) (89,3) (55,2) román 84734 28719 11994 12724 28349 438 2510 174247 falvak (64,4) (60,6) (59,1) (64,2) (84,8) (10,7) (44,8) 1895 kat. hold és (%) összes szántó rét legelő erdő szőlő kert nem terület termő t. magyar 43508 25020 4484 4510 5484 1055 950 1922 falvak (34,7) (42,8) (38,6) (30,0) (16,5) (97,8) (60,5) (44,6) román 81889 33393 7138 10548 27766 24 620 2388 falvak (65,3) (57,2) (61,4) (70,0) (83,5) (2,2) (39,5) (55,4) A táblázatból látható, hogy a magyar községek művelési ágak szerinti megoszlása már 1865-ben kedvezőbb, a szántótermelés nagyobb szerephez jutott, mint a román köz17 Éber Ernő a századfordulón megjelent munkájában a Királyhágón túli vármegyéket tipizálja (magyar, román, szász és vegyes lakosságú megyék), s ezek mezőgazdasági termelésére (a termelt növények részaránya, az állatállomány nagysága, az ugarhasználat, a trágyázás stb.) mutat be összehasonlító statisztikai adatokat. ÉberE.. 1905. 53-74. 18 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. 1865. 76-100.; A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 1. r. 1897. 442-447. A járásbeosztás a két időpontban nem volt azonos. Az 1895-ben a Központi járáshoz tartozó települések az 1865-ös kimutatás szerint a nagyváradi, a belényesi és a nagyszalontai járásban helyezkedtek el. A települések népességének etnikai arányai a két időpont között nem változtak számottevően (igaz, csak 1880-tól áll rendelkezésre erre vonatkozó pontos kimutatás). Vö. A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei. II. k. 59-73.; A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. k. 58-70.; M. S. K. I. k. 286— 289.