Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján
Hort Heves megye 1 0,23% Bártfa Sáros megye 1 0,23% Szepesváralja Szepes megye 1 0,23% Vriczko Túrócz megye 1 0,23% Kepéd Temes megye 1 0,23% Versec Temes megye 1 0,23% Serges Bihar megye 1 0,23% Karcag Szolnok megye 1 0,23% Tórökszentmiklós Szolnok megye 1 0,23% Felsőberekszön 7 1 0,23% A 20. század első felében egyértelművé válik a városok hatása Pilisszentlászlóra. Szentendre (26 házasság), Visegrád (15 házasság), Budapest (12 házasság) az elsődleges a párválasztás szempontjából ebben az időszakban. A párválasztás szempontjából hagyományosan társtelepülésnek tekinthető falvak a második vonalba szorulnak vissza (Pilisszentkereszt, Dömös, Pilisszántó, Izbég, Dunabogdány, Pomáz) 2-2 házassággal további Pest-, Fejér-, Esztergom és Bars megyei települések. Véletlenszerű adatoknak tekinthetjük az egy házasság előfordulását. Pest megyéből további 6 település, Nógrádból 5, Veszprémből 4, Esztergom megyéből 3, Somogyból, Hontból, Szolnokból, Temesből 2-2, Tolnából, Hevesből, Mosonbói, Túróczból, Szepesből, Sárosból, Szabolcsból, Biharból l-l házasfél érkezett. V. 1951-1984 Úgy tűnik, hogy ez utóbbi három évtizedben végbement a falu közösségének felbomlása. Ennek a társadalmi hátterében ott áll az 1948-as kitelepítés, lakosságcsere, majd az ipar és főképpen Budapest vonzó hatása. 1951-1984 között visszaesett a házasságkötések száma (281 házasság) a 19. századi értékre. Ez a lélekszám visszaesését mutatja, amely mögött nemcsak a gyermekszám csökkenése, de tömeges elköltözés is van. így a tiszta endogámia folyamatos csökkenését követhetjük nyomon (1951-1960: 63,64%, 1961-1970: 50%, 1971-1980: 222,89%, 1981-1984: 0%). Az átlagérték 42,71%. Ez tehát azt mutatja, hogy az exogám házasságok már túlsúlyra jutottak. Az évtizedenkénti értékek jelzik számunkra, hogy az 1980-as évekre a faluközösség teljesen felbomlott. 17 A szidó- és lakóhely szerinti exogámia alakulása Pilisszentlászlón 1951-1984 között Ev A házasfél A házasfél idegen szülóhelyfl idegen lakóhelyű 1951-1960 32 36,36% 24 27,27% 1961-1970 45 50,00% 35 38,89% 1971-1980 66 79,52% 33 39,76% 1981-1984 163 58,01% 100 35,59% 1951-1984 20 100,00% 8 40,00% Most nézzük meg, milyen képet is mutat ez a külső házasodási kapcsolat! 17 Csak némileg módosítja a helyzetet, hogy valószínűleg ezekben az években már házasodnak azok a fiatalok, akik nem otthon, hanem a szentendrei szülőotthonban születtek. így születési helyükként nem Pilisszentlászló, hanem Szentendre szerepel az anyakönyvben.
