Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)
Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján
Pilisszentlászló exogám házasságai 1951-1984 között VIII. Naszvad VII. Pócsmegyer Pantovce Svodin VI. Csév Lőrinczi Budakalász ÍV. Pilisszentkereszt I. Szentendre II. Budapest III. Dömös V. Pomáz Tahitótfalu Visegrád Rétság Pilismarót Komárom Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Pest megye Csehszlovákia Csehszlovákia Komárom megye Nógrád megye Pest megye Komárom megye 102 37 10 7 6 6 6 4 4 4 3 3 3 2 2 2 2 Ebben az időszakban Pilisszentlászló egyértelműen Szentendre vonzásába került. A város elsődleges házasodási társtelepüléssé vált (102 házasság). Budapest vonzása sem elhanyagolható (37 házasság). Csak ezután következnek a már több évszázados kapcsolatok folytatói: Dömös (10 házasság), Pilisszentkereszt (7 házasság), Pomáz (6 házasság). A két házasságnál többet adó településeket a táblázatunk tartalmazza, de az egy közös házasságot adó helységek nevének felsorolásától eltekintünk. Tulajdonképpen az egész országot behálózzák ezek a kapcsolatok napjainkra, amelyben úgy hisszük, elsősorban Budapest közvetítő szerepét (ismerkedési lehetőség a munkahelyen) kell látnunk. Vérrokonság (relatív endogámia) A viszonylag kis lélekszámú és erős endogám gyakorlatot követő falvak esetében nagyobb az eshetőség arra, hogy vérrokonok kötnek házasságot, mint a nagy településeknél (mezővárosok). Különösen igaz ez, ha a település lakói etnikailag, felekezetileg vagy a társadalmi összetételüket illetően (például kisnemesek) különböznek a környező településektől. Nemeskéri János a heves megyei Ivádot vizsgálta, ahol a vérrokonságok értékét 1866—1916 között az összes házasságok 9%-ában határozta meg. 18 A nemzetközi szakirodalom 20. századi adatai szerint Franciaországban 1926-1945 között ez az érték 1,769c, Korzikában és Savoyában 1926-30 között 8,2% illetve 11%. 19 Saját kutatásaim Magyarországon igen különböző eredményeket hoztak. A legmagasabb értéket a horvát Bezenyén találtam (1890-1900: 11,4%, 1901-1910: 19,17c). Az ivádihoz hasonló értéket mutathatunk ki a Győr-Sopron megyei magyar lakosú Pusztasomorján (1805-1815: 8,237c, 1890-1900: 9,677c). 20 Mind a szakirodalom, mind a néprajzi leírások úgy ítélik meg, hogy a rokonházasságok gyakorisága a 19. század végén emelkedik és elsősorban 20. századi jelenség. Az unokatestvér-házasságok létrejöttének okaként a parasztemberek országszerte a birtok egybetartását jelölik meg. 18 Nemeskéri /., 1965. 170. 19 ld. 18. jegyzetpontot. 20 Örsi /., 1983. 593.