Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján

A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK CSALÁDI VISZONYAI PILISSZENTLÁSZLÓ ADATAI ALAPJÁN ÖRSI JULIANNA A társadalomtudományok a települések történetét, fejlődését, működését különböző aspektusokból vizsgálják. Viszonylag nagy teret szentelnek az események leírásának, a társadalmi rétegződés bemutatásának, a gazdasági fejlődés felvázolásának, a különböző intézmények, szervezetek kutatásának. A nyelvészeti és a néprajzi kutatások is igyekeznek az egész ország területét lefedni. Viszonylag kevesebb az olyan kutató, aki az egyént a legkisebb környezetében, a családban vizsgálja. Különösen érvényes ez a megállapítás, ha a történelmi családvizsgálatokat vesszük számba. Pedig egy adott időszak rekonstruálása lehetséges, hiszen rendelkezésre állnak a különböző összeírások, népszámlálási adatok. Ennek ellenére a családrekonstrukciókkal a hivatásos kutatók közül viszonylag kevesen foglalkoznak. (Zárójelben megjegyezzük, hogy népes azoknak a tábora, akik a saját családjuk geneológiai táblájának az összeállításán fáradoznak.) Különösen kevés az olyan vállalkozásoknak a száma, amely egy nemzetiségi falu ilyen jellegű vizsgálatát tűzte ki célul. Nemeskéri János professzor vezetésével 1986-ban Pilisszentlászlón indult egy humánökológiai és populáció-genetikai kutatás (a kutató team tagjai: Joubert Kálmán, Örsi Julianna, Szilágyi Katalin, Tóth Ilona a professzor halála után is folytatják a munkát). E több éve tartó kutatásban az anyakönyvi adatok feldolgozását jelen munka szerzője végzi. A kutatás és a feldolgozás még nincs lezárva, így ezen tanulmány a részeredmények első publikációi közé tartozik. Pilisszentlászló a Pilis hegységben fekszik Visegrád, Szentendre, Dunabogdány, Pócsmegyer, Dömös, Pomáz és Pilisszentkereszt szomszédságában. Az Árpád-kortól kolostoráról számon tartott hely. Templomát 1350-ben Szent László magyar király tiszteletére szentelték fel. A település neve is az ő emlékét őrzi. A pálos kolostor körül létesült a mai falu. Egyes helytörténeti írások űgy tartják, hogy a remeték szolgálatára szlovák eredetű lakosok telepedtek itt meg 1641-ben (ekkor Monosteriu S. Ladislai in Kékes néven található a feljegyzésekben).

1 Bél Mátyás 1698 körűire teszi a betelepítés idejét.

2 Annyi bizonyos, hogy Petróczi Sándor tanulmányában 1703-ban mint összeírt hely szerepel. Pilisszentlászlón ekkor 9 igás ökröt, 9 fejős tehenet és 17 sertést írnak össze. A falunak 10 pozsonyi mérő búzavetése és 20 pozsonyi mérő árpavetése van.

3 Az 1715. évi összeíráskor 11 családot vettek számba.

4 1720-ban 25 adóköteles háztartás volt a községben. Ebből 10 magyar és 15 tót.

5 Az 1728. évi regnicoláris összeírás szerint a faluban 29 család van. Ebből 18 jobbágy és 11 zsellér. Öt új német jövevényt is regisztrál Petróczi.

6 Pintér Emiiné azt állapítja meg, hogy „van két ökrös és 13 szabadon költöző jobbágya, 1 Pesthy F., 1984. 2 Bél A/.. 1977. 128. 3 Petróczi S.. 1965. IV. táblázat. 4 Ld. 3. jegyzetpontot. 5 Borovszky 5.. é. n. I. 117. 6 Petróczi S.. 1965. 139.