Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Örsi Julianna: A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján

hét szabadon költöző zsellére és két ugyanilyen jogú alzsellére. A 24 úrbéres családfő közül 2 magyar nyelvű, 22 szlovák."

7 Adicális összeírás 14 jobbágy és 14 zsellér családot tartalmaz.

8 1744-ben a családok száma 34-re, 1760-ban 64-re szaporodik.

9 Az 1784-87. évi népszámláláskor már 78 család él a faluban, amelybe 396 fő tartozik.

10 Ok 66 házban laknak. Ekkor 73 házas férfit írtak össze, tehát 5 csonka család lehetett (azaz valamelyik szülő özvegy volt). A nők ekkor többen vannak (206), mint a férfiak (190). Mivel a nőtlen férfiak száma 117, ebből 1-12 éves 71, 13-17 éves 16, tehát legény 30 fő. Ez ekkor a potenciálisan házasulandónak számítható. (Bár ebben az időszakban 20 év alatt 1-2 kivételtől eltekintve a férfiak nem kötnek házasságot.) Az évi házasságkötések száma 4-5, tehát nem valószínű, hogy mindenki családot alapít. Az átlagos családnagyság ekkor Pilisszentlászlón 5,08, ami a korabeli egyébként is magyar viszonylatban magas Pilis megyei átlag felett van." Mivel az összeíró 66 házat talált a településen, amelyben 78 család él, tehát 12 családnak nincs önálló háza. Itt arra kell gondolnunk, hogy több generáció is él egy fedél alatt. Ezzel a gyakorlatot a 19. század második felében konkrétan ki tudjuk mutatni ugyancsak az anyakönyvek alapján. 1784-ben a családok vagyoni állapotáról azt tudjuk, hogy 31 paraszt, 24 paraszt és örököse, 43 pedig zsellér, 3 egyéb, 1 szabadságos katona és 1 pap van a faluban. Nemes nem lakik ezen a településen. A település a pálosok birtoka, majd a vallásalapítványé. Egyházigazgatásilag Pilisszentlászló előbb a Veszprémi Püspökséghez tartozik, majd mikor Mária Terézia létrehozza a Székesfehérvári Püspökséget (1777) is, átcsatolják oda. Mindvégig a Budai Felső Főesperesség része. A keresztelési adatokat 1774-től, a házassági adatokat 1778-tól vezetik Önálló anyakönyvbe. Anyaegyházzá 1780-ban nyilvánítják a települést. Ekkor építik fel a jelenleg is álló templomukat. A falut ekkor már stabil közösség lakja. A családok eredete Az összeírások és az anyakönyvek adatainak az összehasonlítása arra enged következtetni, hogy vannak a betelepüléstől kontinuus családok. Ezek közé a következők tartoznak: Franyó, Hornyák, Potlacskó, Varga, Német, Csernik, Dombai, Kis, Kocskovszki, Kosznovszki. Az anyakönyvek azt mutatják, hogy a további évszázadokban ezek a családok kiterebélyesednek. 7 Bél M„ 1977. 128. 8 Ld. 6. jegyzetpontot. 9 Ld. 6. jegyzetpontot. 10 Az első magyarországi népszámlálás, 1960. 11 Ld. Dávid !.. 1973.