Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Faragó József: A nemzeti jelleg megközelítése a népköltészetben (A magyar és román népballadák példája)

8. Bizonyára fölösleges tovább bizonygatnom, hogy a nemzetközi folklórkapcsolatok példáinak és lehetőségeinek száma gyakorlatilag végtelen, de annál inkább hangsúlyoznom kell, hogy ez a tény a nemzeti jelleget is meghatározza. A nemzeti jelleg ugyanis nemcsak a sajátos és kizárólagos tulajdonságok összességét jelenti; ezek az adott folklórt minden más nép folklórjától megkülönböztetik ugyan, de az éremnek csak az egyik oldalát mutatják. Jelenti ugyanakkor azokat a tulajdonságokat is, amelyek kisebbnagyobb mértékben azonosak vagy hasonlók más népek folklórjával: olyan szórványos vagy általános, illetőleg részleges vagy teljes kölcsönhatások, amelyeket az átvevők a nyers kölcsönzéstől a teljes beolvasztásig a legkülönbözőbb mértékben szintetizáltak saját folklórjukban. Jelenti tehát egyéninek és közösnek, sajátosnak és általánosnak, nemzetinek és nemzetközinek keveredését vagy ötvöződését, valamennyiük mennyiségi és minőségi arányait, összjátékát, harmóniáját, szintézisét. 9. A folklór nemzetközi kapcsolatai és összefüggései hozzásegítenek harmadik alaptörvényünk megfogalmazásához: egyetlen nép folklórjának nemzeti jellegét sem lehet más népek folklórjától függetlenül, azoktól elszigetelve vizsgálni és meghatározni. Másfélszáz-kétszáz évvel ezelőtt, az európai folklórgyűjtés kezdeti korszakában, a folklorisztikai gondolkodás akkori szintjén, bőséges összehasonlító anyag hiányában, a népköltészetnek a „nemzeti" jelzőt még elég könnyen adományozták, számunkra azonban a feladat bonyolultabbá vált. Amíg nem tudjuk, hogy az együttélő és szomszédos népek folklórjának, vagy akár az egész emberiség folklórjának mik a jellegzetességei, addig a mi sajátosságainkat sem tudjuk elkülöníteni. A nemzeti jelleg hiteles meghatározása tehát egyszersmind összehasonlító feladat is, mert könnyen romantikus, sőt nacionalista tévútra vezethet az a módszer, amely egy adott folklór nemzeti jellegét kizárólag az adott folklór ismeretében szándékszik kodifikálni. A nemzeti folklórkutatás nem egy feladata összehasonlító folklórkutatás nélkül megoldhatatlan. Továbbra is térben ábrázolva, a folklórkapcsolatok mennyisége és minősége egyenes arányban van a földrajzi távolsággal: az együttélő és szomszédos népek körében a kapcsolatok közvetlenek, amiért is állandóak és nagyarányúak, hiszen az évszázadosévezredes történelmi sorsközösség, a gazdasági, társadalmi és művelődési érintkezések és kölcsönhatások, valamint az etnikai keveredések és természetes beolvadások egyaránt kizárják, hogy az ilyen népek folklórja semmiben sem hasonlítson, viszont mindenben különbözzék egymástól. Ezzel szemben a kapcsolatok a népek közti távolság növekedésével mindinkább közvetetté, sőt sokszorosan közvetetté válnak, fokozatosan lazulnak és elhalványulnak. Eszerint az összehasonlító folklórkutatás a legcélszerűbben és legeredményesebben az együttélő és szomszédos népek körében művelhető, ellentétben azokkal a nagyon távoli, nem egyszer délibábos összehasonlításokkal, amelyekben több a mutatós spekuláció, mint a folklórtényekre és törvényekre alapozott vizsgálódás és következtetés. 10. A Kárpát-medence nagy részén a magyarság más népekkel együtt él. Ha azt mérlegeljük, hogy ez az együttélés melyik néppel a legintenzívebb, akkor a serpenyő három döntő tény folytán is a románság felé billen. Az első tény számbeli: nincs a Kárpátmedencében a magyarsággal együttélő egyetlen olyan más nép sem, amely a románság többmilliós lélekszámát megközelítené. A második tény térbeli: a legutóbbi, 1992-es népszámlálás részletes adatai még nem jelentek meg, de tudjuk, hogy a Kárpátok ívén belül mindenik romániai megyében elenyésző vagy döntő arányban élnek magyarok is. Erdély területe egymagában is nagyobb a mai Magyarországnál, nem szólva a Kárpátok ívén kívül élő csángómagyarokról, valamint a történelem folyamán Erdélyből az Ókirályságba kitelepedett magyarokról, akik szülőhelyükről anyagi javaikkal együtt