Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

A békefeltételek kérdései között Zsedényi külön foglalkozott a felvidéki magyarság demokráciát és humánumot megcsúfoló kálváriájával, rámutatva arra, hogy egy magát demokratikusnak nevező nemzet százezrével akarja elhajtani és kiüldözni a magyarságot szülőföldjéről. "Mennyire ésszerű és mennyire emberi ebben a tekintetben is a magyar álláspont - szögezte le Zsedényi Béla -, amely tiltakozik ezeknek a legkegyetlenebb hitleri eszközöknek használata ellen, és azt mondja: ha üldözik ezt a kisebbséget, akkor adják át velük együtt az általa lakott és birtokolt földet is... El sem tudjuk képzelni, hogy ugyanazok a tollak, amelyekkel nem is olyan régen az Atlanti Chartát aláírták, jóváhagyhassák ezt a minden emberi jogot meghazudtoló szörnyűséget."

14 1946. augusztus 8-án Sulyok Dezső, a Magyar Szabadság Párt elnöke nemzetgyűlési felszólalásában javasolta a békeszerződés-tervezet megvitatását abból a célból, hogy a törvényhozás tiltakozzék ellene, és a világ népeitől kérjen Magyarország számára igazságos és méltányos békét. A képviselők többsége tetszéssel és egyetértéssel fogadta a javaslatot, elhatározták, hogy később, alkalmasabb időpontban megvitatják. Miután erre néhány hétig nem került sor, Zsedényi Béla, a szintén pártonkívüli Dénes Istvánnal együtt, a nemzetgyűlés 1946. szeptember 3-i ülésén kiegészítő javaslatot nyújtott be, hogy a törvényhozás "a magyar békeszerződés és a békefeltételek kérdését haladéktalanul és minden további megbízás nélkül tűzze napirendre."

15 Erre sajnos nem került sor, a békekonferncia eseményeit, tapasztalatait és magyar vonatkozású döntéseit csak a nemzetgyűlés Külügyi Bizottsága tárgyalta meg.

16 Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek nem volt összeférhetetlenségi törvénye, s 1946 szeptemberéig a nemzetgyűlési választások után létrejött parlamentnek sem. Az összeférhetetlenségi törvény 1946. szeptember 26-án került a parlament elé, előadója Zsedényi Béla volt. E törvénynek az volt a célja, hogy biztosítsa a törvényhozó szerv függetlenségét a végrehajtó hatalommal, a kormánnyal szemben, s mint 14 Uo. 181.1. 15 Uo. 492-494. 1. 16 Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Budapest, 1988. 229-234. 1.