Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)
Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben
jogi intézmény garanciája legyen a képviselők anyagi, hivatali, politikai függetlenségének. Az összeférhetetlenségi törvénynek - Zsedényi szavaival - "lelki függetlenséget" kell biztosítania a képviselők számára, amihez lényegében három dolognak kell érvényesülnie: először is függetlenség a kormánytól, hiszen a kormánynak a parlament a létrehozója, az ellenőre, s ez a szerv a parlamentnek tartozik felelősséggel; másodszor szükséges a képviselők függetlensége a direkt gazdasági, vállalati érdekektől, hogy ne tudjanak korrumpálódni, és így az önérdeket a közérdek fölé helyezni; harmadszor pedig elkerülhetetlen a függetlenség a törvényhozó testület tekintélyének és becsületének biztosítása miatt, illetve annak érdekében is. Mindezt azonban igen nehéz volt törvényben szabályozni, hiszen nem jogi, hanem döntően morális kérdés volt. A koalíciós pártok és az ellenzéki Magyar Szabadság Párt képviselői általánosságban elfogadták a törvényjavaslatot, majd a részletes vita után megszületett az 1946:XXVLtc. a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről. 17 "Ha van idő, amelyben a nemzetnek önzetlen, önfeláldozó, puritán jellemű, rettenthetetlen bátorságú, mondhatnám oroszlánszívű vezetőkre van szüksége - szögezte le napjainkig érvényesen Zsedényi - a magyar nemzet és nép életében kétségtelenül a ma ilyen idő, amidőn az országot a múlt bűnei fölé omlott romokból építjük újjá, új fundamentumokra, új falakkal és új fedélszerkezettel, amidőn még a levegőt is ki akarjuk cserélni benne, hogy új, egészséges áramlások váltsák fel, és napfény süsse át, s a mi boldog otthonunkká akarjuk kiépíteni, és a magunk részére akarjuk átmenteni minden időkre és minden poklon keresztül is." 18 Az elfogadott törvény egy szerény, de határozott kísérlet volt akkor arra, hogy a magyar nép akaratát majd ilyen képviselők fogják irányítani. 1947 tavaszán a Független Kisgazdapárt szétzúzásával egyidőben merült fel a koalíciós pártok részéről a fakultatív vallásoktatás bevezetésének az ügye. Mindszenty József hercegprímás - a katolikus püspöki karral egyetértésben - 1947. március közepén pásztorlevélben 17 Részletesebben lásd: Földesi Margit: Házszabályok és összeférheteüenség. A magyar parlament 1944-1949. Szerkesztette: Hubai László és Taubor László. Budapest, 1991. 143-177.1. 18 NN. II. kötet 750-751. 1.
