Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

békeszerződés tervezetét tárgyalták, illetve készültek végleges formába önteni. Zsedényi Béla, Teleki Géza kultuszminiszterrel együtt, már 1945 tavaszán felvetette, hogy a békeelőkészítést a legszélesebb alapon, a magyar társadalom összes rétegének bevonásával, az illetékes tudományos körök meghallgatásával kell elkezdeni, a pártokat pedig fel kell szólítani, hogy tisztázzák egymás között a békecélokat, pontosabban azt, hogy milyen célok mellett szállnak síkra. Sajnos ez nem így történt. A koalíció pártjai ugyanis csak 1946 első hónapjaiban próbálták körvonalazni, külön-külön, saját elképzeléseiket. A Külügyminisztérium békeelőkészítő tevékenysége ezért - a koalíciós pártok közös programjának hiányában - hónapokon át szinte teljesen "önálló úton" haladt. Nem járt eredménnyel, pontosabban szólva kudarccal végződött a magyar kormányküldöttség 1946. júniusi amerikai és angliai látogatása is. Az 1946. július-október folyamán lezajlott párizsi békekonferencián Magyarország a legyőzöttek sorában is hátrányos helyzetbe került. Zsedényi Béla a nemzetgyűlés 1946. augusztus 22-i ülésén felszólalásából kitűnően - még abban reménykedett, hogy a számunkra kiszabott súlyos békefeltételek nem "véglegesek", ezért pártállásra való tekintet nélkül mindenkinek arra kell törekedni, hogy felrázza a nemzetközi közvéleményt Magyarország, a magyar jövő megmentése érdekében. A magyar békefeltételek gazdasági követeléseit illetően rámutatott arra, hogy a jóvátételi terhek - az angolszász kártérítési igényeken kívül is - a nemzeti jövedelem több mint 25 %-át teszik ki. Maga a jóvátétel, 300 millió dolláros összegével és az 1938-as dollárértékeléssel, annak tulajdonképpen többszörösét jelenti. "Soha az egész történelem folyamán - Dzsingisz khán metódusait is beleértve nemzetet még így meg nem nyomorítottak, mint ahogy bennünket nyomorítanának meg - hangsúlyozta Zsedényi -, ha ezeknek a követeléseknek nemcsak a demokrácia és az Atlanti Charta, hanem a humánum törvényeivel is ellenkező behajtását megkísérelnék."

13 Ezért azt javasolta, hogy hívják fel az érdekelt hatalmak figyelmét arra, hogy állapítsák meg lecsökkent nemzeti termelésünk és teljesítőképességünk végső határait, és követeiésiket Magyarországgal szemben ehhez a mértékhez szabják. 13 NN. IL kötet 179. 1.