Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

"vacuum iurist", a nyilasok és a németek által teremtett jogi anarchiát. A debreceni nemzetgyűlés példaadó méltósággal és rendben folytatta le tárgyalásait, bizonyítva ezzel, hogy a legdemokratikusabb alapon összeült népképviselet méltóan és eredményesen szolgálja a közt, ha tiszta szándék és becsületes akarat vezérli. Zsedényi Béla... mint a Nemzeti Főtanács elnöke, nagy jogi tudását mindenkor a legtisztább szándéktól vezérelve alkalmazta a legmagasabb helyen. Mindenkor megtalálta a módját annak, hogy a jogszerű igazságot és a rendkívüli idők által megkövetelt törvényalkalmazást szerencsésen egyeztesse össze. Kettős közjogi pozíciójában egyaránt bírta úgy a Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült pártoknak, mint a nemzet egészének bizalmát, befelé Magyarországon hitet tudott kelteni jövőnk, kifelé a szövetséges nagyhatalmak felé bizalmat szándékaink tisztasága iránt. Eredményes építő, puritán közéleti szereplésével kiérdemelte úgy a saját maga, mint munkatársai ... számára a nemzet háláját és köszönetét."

10 Mindezzel együtt érdemes újra idézni Bibó Istvánt is, aki "A magyar demokrácia mérlege" c. munkájában az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységét és jelentőségét így összegzi: "Hogy az a mód, mellyel létrejött, nem volt konszolidált választás, azt igazán tudja mindenki. Ha azonban érdemben és végeredményben nézzük létrejövetelét és munkáját, és azt nézzük, hogy egy olyan koalíciós kormányzás épült fel rá, melyet a végleges választások is lényegében érintetlenül megerősítettek, akkor azt kell mondanunk, hogy jobban megérdemelte a törvényhozó gyűlés nevet, mint bármelyik népképviseletet, amely Horthy kormányzósága alatt összeült. Ennek a felismerésnek a következményeit vonta le csaknem egy esztendei hezitálás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés is akkor, amikor 1945 őszén... megalkotta a végleges nemzetgyűlési választások választójogát. A semmiből kezdés időszaka a magyar demokrácia életében ezzel le is zárult."

11 Zsedényi Béla önálló jelöltként nem indult az 1945. őszi nemzetgyűlési választásokon. A Független Kisgazdapárt fölényes győzelmével (az FKGP a szavazatok 57,03 %-át szerezte meg - I.L.) végződött első szabad és demokratikus választás után megalakuló Az 1945. november 29-re összehívott Nemzetgyűlés Naplója, (a továbbiakban: NN.) I. kötet Budapest, 1946. 16-17. 1. 11 Bibó István: i.m. 138-139. 1.