Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Ruszoly József: Zsedényi Béla a miskolci közéletben

pálfordulással, elvtelenséggel és opportunizmussal vádolt, a legnagyobb mértékben igazságtalanul és méltánytalanul ért." Augusztus 30-án került sor a perbeszédekre. Dortsák Lajos vádbeszédében azt fejtegette, hogy a bizonyítás a vádirat állításait igazolta, s valamennyi tanú vallomásából kitűnően bebizonyosodott: "A sérteti közéleti tevékenységének mindig a tudományos és a politikai meggyőződés volt az alapja. A védelem által idítványozott bizonyítás tehát a vádlott állításainak valóságát nem bizonyította. Bizonyította ellenben a vád állításait: sértett Miskolc város közéletében csupán egy városi párt kötelékébe tartozott, a Független Demokrata Párt kötelékébe. Továbbá, hogy ez a párt kizárólag várospolitikai céllal alakult, országos politikai kérdésekkel nem foglalkozott. Zsedényi viszont törvényhatósági bizottsági működésében három országos politikai kérdésben foglalt állást: az összeférhetetlenség, a titkos választójog kérdésében és a rögtönítélő bíráskodás eltörlése érdekében. Ezek egyike sem liberális elv, mindezeknek az elveknek azonban ma is híve, és éppen azért lépett be a Nemzeti Egységbe, mert a sértett ezen politikai elvei a kormány programjában helyet foglaltak. A Nemzeti Egységbe való belépése tehát nem politikai állásfoglalásának revideálását jelentette, hanem éppen annak logikus következménye. S bizonyították a tanúvallomások, hogy a sértett főleg jogi vonatkozású kérdésekben szólalt fel a törvényhatóság ülésein, amely kérdésekhez való hozzászólásra kiváló jogi tudása képesíti. " A Csorba Sándor törvényszéki tanácselnök által kihirdetett ítélet a vádiratban szereplő kétrendbeli rágalmazás helyett becsületsértésben állapította meg Kovács József bűnösségét, s ezért 200 P pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék Zsedényinek a NEP-be való belépését nem tekintette pálfordulásnak, miáltal mentesítette a kaméleon "mivolt" gyanúja alól; vagyis politikai becsületét helyreállította. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezést jelentett be: a védelem a bűnösség megállapítása ellen felmentésért, a vád pedig a vádirattól eltérő minősítés miatt.

52 (A kir. Kúria Töreky-tanácsa 1935. május 15-én mindkettőjüket visszautasította.) 52 Elítélték Kovács Józsefet. (Uo. 1934. aug. 31.); ítélet a Kaméleon-perben. (RH 1934. aug. 31.); A törvényszék kétrendbeli, sajtó útján elkövetett becsületsértés