Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Ruszoly József: Zsedényi Béla a miskolci közéletben

"politikai (...) kérdésekben bizalmat kizárólag a közgyűlés nyilváníthat" a kormánynak, nem pedig - amint azt föltehetően megtette - a közigazgatási bizottság.

25 12. Zsedényi Béla több tanulmányában foglalkozott az 1925:XXVI. tc. alapján bevezetett Bethlen-féle választójoggal és választási rendszerrel, bírálva annak visszaélésekre is lehetőséget nyújtó intézményeit. A törvénynek, súlyos visszaélésekkel kísért, két általános választáson való alkalmazása indította arra, hogy maga is csatlakozzék a vele elégedetlenek táborához, és megírja legbátrabb írásművét, vörös fedelű füzetét Új választójogot! (Választójogi reformtervek) címmel, amely magánkiadásban 1931 novemberében jelent meg.

26 Bevezetőjét idézem: "E választójog (1925:XXVI.tc.) alapján még egyszer választani: merénylet volna a nemzet élete és jövője ellen." A leendő választójogi reformban "a Nyugaton kitermelt s győzelmet aratott eszméket" össze kívánta egyeztetni "ezeréves állami létünk fejlődésének törvényeivel", annak tehát egyszerre akart liberális és konzervatív jelleget adni. Az anyagi választójog körében a szavazati jogot megközelítően általánossá kívánta tenni, a túl magas (24 éves) életkor leszállításával és az egy helyben lakás (domicílum) föltételének enyhítésével; le akarta dönteni a férfi és a női jogosultság közötti válaszfalat is, a nők ugyanis addig sokkal súlyosabb kritériumok mellett szavazhattak. A megválaszthatóság 30. életévhez kötött föltételét 24-re kívánta csökkenteni. A szavazás titkossága mellett foglalt állást, külön hangsúlyozva, hogy - miként a külföldi példák igazolják - ez nem csupán a liberálisok vagy szocialisták érdekeit szolgálja, nem kell hát félniük tőle a konzervatívoknak sem. Abból kiindulva, hogy "nagy országnak (...) nagyobb, kis országnak (...) kisebb parlamentre van szüksége", a képviselők számát 20-30 %-kal, 245-ről 170-200-ra gondolta csökkenteni. Az általános többségi (egyéni) kerületi rendszer helyett, amely addig a magyar közjogot uralta, az arányos (lajstromos, listás) rendszer előnyeit ecsetelte, mégpedig szigorúan kötött formában. 25 A városi közgyűlés első napja. (RH 1931. dec. 2.) 6 Ismertetése: "Új választójogot!" Zsedényi Béla dr. röpirata választójogi reformterveiről. (Uo. 1931. nov. 29.)