Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Ruszoly József: Zsedényi Béla a miskolci közéletben

A lajstromos kerületek beosztására három tervet dolgozott ki: 1. a vármegyei lajstromok alapján a szomszédos csonka vármegyék és a városok beosztásával, 2. a szomszédos törvényhatóságok evégett való egyesítésével és 3. nagyobb tájak szerint. Az ajánlási rendszert gyökeresen meg kívánta változtatni. Az átlag 120-130 ezer választó közül egy-egy lajstromra legfeljebb csupán ezernek az aláírását követelte volna meg, azaz a választók eddigi 10 %-áéval (bizonyos esetekben 5 %-áéval) szemben nem egészen 1 %-áét. Úgy ítélte, a közélet tisztasága a képviselői összeférhetetlenség szigorítását kívánja meg. A választási petíciók elbírálását ő is jó helyen találta a Közigazgatási Bíróság hatáskörében, az eljárást viszont ugyancsak szigorítani kívánta. Követelményként szögezte le, hogy a közjogi per költségeivel nem szabad senkit méltánytalanul sújtani. El akarta érni, hogy "panasz ne csak a képviselő, hanem a vele együttesen, a választáson hivatalosan közreműködő személyek ellen is intézhető legyen.". 1931 karácsonyának második napján fogalmazta ezen, a titkos szavazás bevezetését célzó indítványát Zsedényi, amelyet a város kisgyűlése és közgyűlése egyazon napon, 1931. december 30-án tárgyalt. "Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Tisztelettel javaslom, hogy Miskolc város th. bizottsága, a társtövényhatóságok hasonló állásfoglalás céljából való egyidejű megkeresése mellett, a magyar országgyűlés mindkét házához a következő feliratot küldje: Miskolc város közönsége az 1931. év végén - visszatekintve a tragikus évre, amely egész Európát súlyos gazdasági válságba sodorta, a leghatalmasabb teherpróbák elé azonban e válság közepette is épp a trianoni békében az emberi jogok és a gazdasági célszerűség parancsa ellenére megcsonkított, a győztes hatalmak zsákmánykedvének pőrérevetkőzötten és védtelenül kiszolgáltatott Csonka-Magyarországot állította - épp e tragikus helyzet által indokoltan, szükségét látja annak, hogy okulva a múltakon és törvényadta jogával élve, a magyar országgyűlés figyelmét a nemzeti élni akarás legsürgősebb parancsára, a nemzet összes erőinek sürgős összefogására hívja fel E szomorúan válságos s nagy időkben, amelyben a nemzet sorsa és jövője évtizedekre ható erővel dőlhet el jobbra vagy balra, jövendő