Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Stipta István: Zsedényi Béla alkotmányjogi nézetei

tanulmánya. Ebben lényegében (Moór Gyulával is vitatkozva) a történeti kontinuitás álláspontjára helyezkedett. Kimondta, hogy a közjogban is előfordulhat joghézag, ha az alkotmányos alapszervek működése átmenetileg ellehetetlenül. Ez azonban nem jelent jogfeladást, nem teszi hatálytalanná a provizórikus jogalkotást. így pl. a főkegyúri jog gyakorlása - törvényes király híján - átmenetileg szünetel, de ez attól még integráns része marad a jogrendszernek. E kérdéskörrel foglalkozott később a Vitás közjogi kérdések 7 című munkájában is. Az ideiglenes államfő jogállásáról két alapvető fontosságú, gyakran hivatkozott művében írt.

8 Ezekben meggyőzően mutatta ki, hogy a kormányzói jogkör kiterjesztésének gondolatát nem önálló reformszándék, hanem a titkos választójog bevezetésével szemben a kormányzat által táplált aggály szülte. Ezt a megoldást közjogilag és morálisan is helytelennek tartotta. Szerinte a szélsőségek ellen lényegesen erősebb és hatékonyabb ellensúlyt jelentene a felsőház jogkörének a képviselőház jogkörével való egyenjogúsítása. Ismét visszatért eredeti elképzeléséhez: külső korrektívumok helyett - írta magát a választójogi reformot kell a nemzeti gondolat állandó ébrentartására célszerűen, a tapasztalatokban és a politika tudományában leszűrődött igazsághoz mérve helyesen és végül minden Janus-arcú megoldást elvetve, nyílt célokkal és tiszta eszközökkel, becsületesen megvalósítani. A Zsedényi életmű világi alkotmányjogi elemeit érintő első összefoglaló megjegyzésünk ezután nem lehet más: tudományos munkássága során kora legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozott. Műveinek tudományos kivitelét vizsgálva szuverén látásmódja, kritikai alapállása emeli kortársai többsége felé. A felsőházi javaslatról szóló korai munkájában biztos ítélettel vette számba a kormány által benyújtott javaslat hiányosságait. Vitatta a kormányzónak a felsőházi tagok élethosszig történő kinevezéséhez való jogát, jogfosztásnak minősítette a törvényes király által korábban kinevezett tagok kizárását. 7 Vitás közjogi kérdések. Válasz Szontágh Vilmos dr. "Adalékok a magyar főkegyúri jog kérdéséhez és a jogfolytonosság problémájához" című cikkére. Miskolci Jogászélet Könyvtára. 76. szám. Miskolc, 1931. 8 A kormányzói jogkör kiterjesztése. Miskolc, 1937., A kormányzóválasztás. Miskolc, 1931.