Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Lehoczky Alfréd: Genius loci - a "hely szelleme"

viselhette, s ami még lényegesebb, koncepció és az urbanizációs fejlődéshez szükséges gyakorlat nélkül maradt Miskolc. Joggal teszi fel a kérdést Zsedényi: "... megfelelhet-e ez az avasalji magyar metropolisz annak a hivatásnak, hogy a felvidéki magyar szellemi élet gócpontja, melegágya, előbb vagy utóbb pedig színes és nemes virágzásban gazdag üvegháza lehet."

5 Nem tudunk reálisan foglalkozni a két világháború közötti miliővel, a hely szellemével, ha - legalább röviden - nem tekintjük át a város társadalmát. Hiszen ez a társadalom hordozza a város szellemiségét. A tradicionális népesség elvesztette korábbi meghatározó szerepét, az 1920-as évekre a legnagyobb felekezetté a római katolikus vált, jelezve, hogy a beáramlók többsége ilyen vidékekről került a városba. Ez a népesség a szegény, napszámos réteget bővítette elsősorban. Az evangélikusok között megjelent a felső megyékből beáramló műveltebb réteg, de ez nem volt a város életében perdöntő. A legszembetűnőbb változás a zsidó lakosság nagyarányú növekedése: a város népességének mintegy ötöde izraelita. Ök adják az iparosok és a kereskedők túlnyomó többségét, majd közülük kerülnek ki a vezető értelmiségiek is.

6 Az egyes felekezetek tagjainak - éppen helyzetükből következően eltérő szerep jutott a város fejlődésében, felvirágoztatásában. Nem állíthatjuk, hogy ennek során nem volt pénzhiány, de inkább a vállalkozókedv hiányzott. A tradicionális kálvinista népesség hivatalok felé fordulása éppen a legértékesebb rétegeket távolította el a vállalkozásoktól. A katolikus lakosság jelentős része pedig sem gazdasági, sem szakmai feltételekkel nem rendelkezett. Egyetlen erő volt a városban, amely "felvállalta" a vállalkozásokat, a nagyszámú zsidó népesség. Ennek a szerepnek ez a felekezet terjesen megfelelt, s a húszas évekre érthetően váltak a gazdasági, a társadalmi, valamint a kulturális és a szellemi elit meghatározó részévé. Ha arról beszélünk, hogy Miskolc a dualizmus ötven éve alatt milyen nagyot fejlődött, ebben a zsidóságnak kiemelkedő szerepe volt. 5

Uo. 78. 1. 6 Csíki Tamás: A miskolci zsidóság gazdaság- és társadalomtörténete 18671944. (kézirat)