Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Lehoczky Alfréd: Genius loci - a "hely szelleme"

létrejött drótgyár. Miskolc jellemzője, hogy iparán belül a kisipar volt a meghatározó, olyannyira, hogy pl. Kecskemét is megelőzte a nagyipari munkások létszámában; a kisiparon belül pedig a segéd nélkül dolgozók voltak túlsúlyban. A kisipar mellett a kereskedelem tette a várost a vidék centrumává. Miskolc sokat tett azért, hogy ebből a szorításból kikerüljön: sokáig küzdött a Diósgyőrrel, e földrajzilag is kapcsolódó nagy ipari központtal való egyesülésért. Zsedényi és Mikszáth Kálmán - a város főispánja már "Nagymiskolcról" beszél a húszas években. A sikertelenség nem a városon múlott. A település fejlődésének ezt a korszakát kiváló szakemberek nevei fémjelzik: Soltész Nagy Kálmán két évtizedig állt a város élén; Szentpáli István ugyancsak két évtizedig, polgármesterként és képviselőként, szolgálta a várost; s új horizont felé mutatott Nagy Ferenc polgármestersége és fóispánsága is. Miskolc helyzete a háborút követően, a trianoni szerződés következtében alapvetően megváltozott. A megye határán végigvonuló, az abaúji és a zempléni részeket leszelő országhatár új szerepkörbe utalta a várost. Megszűnt a korábbi verseny Kassával, Miskolc Északkelet-Magyarország gazdasági és szellemi központja maradt. A város általános helyzete is megváltozott: a közép-nagyvárosok között a hatodik helyre került, de a különbség Szegedhez és Debrecenhez képest nyilvánvaló: 56 ezres népessége lényegesen elmaradt azok százezret meghaladó lakossága mögött, és Kecskemét is lényegesen megelőzi 73 ezres népességével. A két világháború között Miskolc gazdasági helyzete és szerkezete nem változott számottevően. Az történt, ami országosan is elmondható: megtört a dualizmus idején tapasztalt fejlődés, konzerválódott az elért állapot. Mindez a város vezetésében is lecsapódott: Hodobay Sándor még követni igyekszik a korábbi polgármesterek nagyvonalúságát, de a húszas évek végén - a kitudódó panama elől - a nyugdíjazásba menekül, így torzó maradt életműve. Átmeneti időszak után Fekete Bertalan, volt ózdi főszolgabíró lesz a város polgármestere, amelynek elnyerésében mondjuk ki nyíltan - nagyobb volt a város szépasszonyainak szerepe, mint városszervezési képességeinek. Szolgabírói stílusát a település nem