Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Lehoczky Alfréd: Genius loci - a "hely szelleme"

polgárai, és így szegény maradt a város is.

3 Gondoljuk csak meg: több nemes élt Miskolcon, mint Budán vagy Pozsonyban. Ezek többsége már hátat fordított korábbi tevékenységének (megszűntek kereskedők vagy iparosok lenni), s a továbbélésnek egyetlen útja maradt, a hivatali szolgálat. A kiegyezést követően a város vezetése csak nehezen tudja megérteni az új helyzetet. Még mindig a királyi városság lebeg szeme előtt, holott ennek történeti és jogi feltételei már megszűntek. Szegénységének okát a megyei függőségben kereste, nem a koronauradalmi alávetettségben. Egy évtized kellett, hogy a polgári rend követelményeit megértse. A természetes szaporodás negatív mutatója mellett az új helyzetben meglódul a bevándorlás. A város lélekszáma ennek következtében gyorsan növekszik. A "fejlődés lassú ügetése - írja Zsedényi - vágtába megy át, minden energia munkára szabadul fel, s Miskolc... oly nagy előretörést mutat, amellyel a vidéki nagyobb városok mindegyikét megelőzi." A település népességének növekedése a dualizmus öt évtizede alatt 128 %-ot ért el, s ezzel Miskolc "középnagyságú" várossá fejlődött. A 20. század elejére már megelőzi Kassát, nagy versenytársát. Ebben egy természetes folyamat is érvényesült: utóbbi település az egyre nagyobb kivándorlással sújtott térség központja maradt, míg Miskolc egy dinamikusan fejlődő régió centrumává vált. Ezzel együtt - mint Zsedényi írja - a felvidéki szellemi élet vezető szerepe még mindig Kassa kezében volt, míg Miskolcnak a szürke "csizmadia város" szerepével kellett megelégednie.'

1 A város fejlődésével párhuzamosan növekedett közjogi funkciója is: 1908-ban megszerezte az önálló törvényhatósági jogot, helyreállt önbizalma, igazi nagyvárosnak tekinthette magát. A város, vázolt fejlődése ellenére is, kisárutermelő jellegű maradt: nagyiparral alig rendelkezett, legnagyobb ipari létesítménye a vasúti műhely, legjelentősebb gyáralapítása a háborút közvetlenül megelőzően 3 A város 1703-ban 40 ezer forintot fizetett 25 év megváltásáért, 1731-ben újabb 37 ezer, 1760-ban 24 ezer forintot. Grassalkovich Antal, miközben új alapra helyezte a város viszonyait, a "legkegyeüenebb módon" zsarolta a várost. 4 Zsedényi Béla: i.m. 56. 1.