Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)
Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben
országban." Az újjáépítés érdekében viszont változatlanul indokoltnak tartotta a különböző politikai irányzatok együttműködését, természetesen csak azzal a feltétellel, ha a polgári gondolat hívei teljes "gondolathírdetési és szervezkedési szabadságot" kapnak. Ezzel együtt a pártonkívüliek nevében mégsem előlegezett bizalmat a kormánynak. 23 A Dinnyés-kormány egyik legnehezebb feladatának a békeszerződés ratifikálása bizonyult. A vitában az ellenzék álláspontját Sulyok Dezső fejtette ki. Sulyok a békeszerződés miatt súlyosan elmarasztalta az 1945 utáni magyar kormányokat, de bírálta, sőt elsősorban a győztes nagyhatalmakat tette felelőssé azért, hogy "igazságos béke helyett olyan békét adtak nekünk, amelytől részleteiben vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elvonatkoztatni a büntetés és a megtorlás gondolatát." 24 Majd mindebből azt a következtetést vonta le, hogy egyetlen hatalom ügye sem a mi ügyünk, más szóval Magyarország külpolitikailag soha többé nem orientálódhat egyoldalúan, és soha nem válhat bármely hatalom vagy hatalmi csoport "vazallusává". A ratifikálás jelentőségét Zsedényi Béla is Sulyokkal azonos módon ítélte meg. A békeszerződés pozitívumának tartotta, hogy elfogadásával megnyílik a lehetőség arra, hogy Magyarország is belépjen az Egyesült Nemzetek tagjainak sorába. De ott tartsa kötelességének, hogy "a tőlünk elszakított testvérek, leszakított magyar véreink érdekeit mindig a magyarság egyetemes nagy ügyei között képviselje. Ez a békeszerződés nyújt ugyan biztosítékot az egyetemes emberi jogok tekintetében, de megfeledkezik a kisebbségi jogok biztosításáról", tehát elsősorban a mi kötelességünk azok hatékony védelme 25 A ratifikációs törvényjavaslat megszavazása után már csak a hároméves tervre vonatkozó törvényjavaslat elfogadására került sor, majd Tildy Zoltán köztársasági elnök 1947. július 25-én feloszlatta a parlamentet, s megkezdődött a választási küzdelem. Az országgyűlési választásokon Zsedényi Béla a Magyar Függetlenségi Párt listáján vállalt jelöltséget. Uo. 866-867. 1. NN. Vm. kötet 30. 1. Uo. 141. 1.
