Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

E párt megalakulását Pfeiffer Zoltán 1947. augusztus 4-én tartott nemzetközi sajtókonferenciáján jelentette be. "Az ellenzék, amely a kormányzatot bírálja, nem a demokráciát bírálja, hanem azt inkább fejleszteni akarja" - hangsúlyozta Pfeiffer, s leszögezte azt is, hogy a "nehézségek ellenére nem tekintjük a választásokat valami hazárdírozásnak, hanem komoly missziónak. Talán meg tudjuk magyarázni, hogy a demokráciának mindenben egyenlőséget kell teremtenie. Akárrninő lesz az új parlament összetétele, első feladata bizonyára az lesz, hogy valóban demokratikus választójogot létesítsen... A polgári ellenzék eszméje továbbra is fennmarad, és a mi feladatunk az, hogy a polgári gondolat terén az 1945-ben kinyilvánított népakarat ne változzék. Ez a polgári többség bizonyára most is érvényesülni fog, akár a kormány, akár az ellenzéki pártok révén."

26 A pártelnök egyúttal a jelenlévők kezébe adta az MFP "kormányképes" programtervezetét. A választási program teljes terjedelmében viszont csak augusztus végén jelent meg. "Pártunknak csak a neve és a kerete új - hangzottak a bevezető sorok - szelleme és eszményei ezerévesek... Végső célunk a tiszta demokrácia! A Magyar Függetlenségi Párt nemzeti és polgári alapon áll, az evangéliumon alapuló szocializmus, s az egyéni szabadság elvét hirdeti."

27 A párt programjában nyíltan elutasította a marxi materializmust és a társadalomnak osztályokra való tagolását. Az osztályok szembeállításával ellentétben az önálló és független egzisztenciák gyarapodását tartotta kívánatosnak, szembeszegült az államosításokkal, az "álszövetkezetekkel", az adóterhek növelésével. A magyar népnek a nagy európai kultúrközösséggel fennálló elszakíthatatlan egységét vallota, sőt felvetette a dunai államok konföderációjának kossuthi eszméjét is. ígérte a proletárdiktatúra letörését. Ez utóbbit magának a proletariátus fogalmának megszüntetésével. Az ország minden lakosának a polgár lehetőségeit kívánta biztosítani. Sürgette az önkormányzati választások mielőbbi megtartását, a népszavazás (referandum) intézményének bevezetését, a választójogi törvény igazságos módosítását. Követelte a rendeleti kormányzás Esztergomi Prímási Levéltar (EPL.) M. 15. Ellenzék, 1947. augusztus 30.