Csíki Tamás szerk.: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére (Miskolc, 1995)

Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben

hívta fel a híveket a fakultatív vallásoktatás bevezetése elleni tiltakozásra. Zsedényi Béla a nemzetgyűlés március 12-i ülésén pártonkívüli képviselőtársaival egyetértésben deklarációt olvasott fel, amelyben társadalmi és világnézeti ellentétek felkavarására alkalmas gondolatnak tartották a fakultatív vallásoktatás bevezetését. "Nézetünk szerint nem érdeke magyar demokráciánknak - hangzott a deklaráció -, hogy sürgős szükség nélkül hozzon olyan intézkedéseket, amelyek - ha az egyik oldalon helyesléssel találkoznak is - a másik oldalon nagy néptömegek vallásos érzését sértik... Egy dolgos társadalomban és végleges életformát még csak most kereső demokráciában a valláserkölcsi szellemiségnek nem visszaszorítására, hanem éppen terjesztésére volna szükség."

19 A deklarációt Zsedényivel együtt 14 képviselő írta alá. 1947. március végétől, április elejétől a fakultatív vallásoktatás bevezetése ellen országos tiltakozó mozgalom indult. A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége nevű szervezetek tömegesen küldték tiltakozó távirataikat, leveleiket a nemzetgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, valamint a pártok vezetőinek. Április közepétől az általános és középiskolákban mozdult meg a diákság, s akcióba lépett a többi egyház is. A fakultatív vallásoktatás ügye így május végén, június elején, még mielőtt hivatalos döntés született volna róla, lekerült a napirendről. A fentebbi eseményekkel egy időben, több hónapig tárgyalta a nemzetgyűlés a kormány költségvetését, és zajlott az ún. köztársaságellenes összeesküvési per, amely végső fokon a Kisgazdapárt széthullását eredményezte. A megajánlási vitában - 1947. április 9-én vetette fel Zsedényi Béla az emberi jogok védelmének törvényes biztosítását. Példaként nemcsak az összeesküvési pert említette - ami, mint tudjuk, koncepciós per volt -, hanem a gazdasági rendőrség korabeli munkáját is, amely sokszor kiváló eredményeket ért el, de néha "túlbuzgalom" jellemezte, így különböző visszaélések történtek. Mindez azért volt lehetséges, mert az állampolgári alapjogok, a személyes szabadság védelme nem volt kellőképpen biztosítva. "Olyan helyzetet, olyan lelkiállapotot kell végre ebben a magyar társadalomban teremteni - hangsúlyozta Zsedényi Béla -, hogy ha valaki akarata és legjobb NN. V. kötet 651-652. 1.