Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

0 5 m Szoba-konyha szoba alaprajzú lakóházak, Erdőhorváti (Zemplén w.) Borsod déli részén is felismerhető egy hasonló elterjedési folt, ennek északi határa a Sajó és a Hernád összefolyása, nyugaton Borsodgeszt, Bükkábrányig tart, innen a Tiszakesziig húzható vonal alkotja a határt. Miskolctól északra is kimutatható a kétszobás házak XIX. század első felében történt megjelenése, bár itt a jelenség kevésbé határozott mint az előzőekben. Errefelé előbb a Sajó mentén, majd annak nyugatra fordultával a Szuha - Bódva által határolt tölcsér alakú foltban észlelhető az alaprajz ilyen bővülése. A Hernád völgyében ma két, látszólag különálló elterjedésterülete van a korai kétszobás házaknak, de nem kizárt, hogy ezek eredetileg összefüggtek. Erre vall az, hogy az egyik XVIII. század végi adat a két terület közöttről származik, és az 1850-1875 közötti házak is összekötik a két részt. Délen egy háromszög alakú terület rajzolódik ki, csúcsaiban Újcsalánossal, Felsődobszávai és Rátkával. Északon a Garadna Fony vonaltól felfelé, a balparton csak a folyómenti településeken, északon egészen a Kékedig épültek 1800-1850 között két lakószobával a házak. Végezetül a Hegyalján és közvetlen környezetében, Vámosújfalutól Sátoraljaújhelyig terjed egy ilyen korai megjelenési terület. A következő negyedszázadban, 1850 és 1875 között már az eredeti várakozásnak megfelelően, viszonylag egyenletes területi eloszlásban figyelhető meg a lakóházak második szobával bővülése. Igaz, még ekkor is vannak olyan vidékek, ahol ez az alaprajzi elrendezés csak szórványos, így a Cserhát - Mátra - Bükk hegységektől északra, Balassagyarmattól délkeletre, Salgótarjántól délre és keletre, a Tárna felső folyása mentén, a Hangony és Bán patakok között - kivéve a közvetlenül partjukra települt községeket - alig találni két szobás házakat. A Délborsodi Mezőség nyugati felén a két korai elterjedési terület között, még ebben a korban sem építettek a pitvar mindkét oldalára szobát. A borsodi Cserehát is kívül maradt a fejlődésen, mindössze északon, Rakacától délre tűnik föl szórványosan a második szoba. Ugyanez a helyzet a Zempléni-hegységben, a Bodrogköz középső vidékein.