Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Az első és a hátsó szoba megnevezése a Magyar Nyelv Atlasz alapján A XIX. század végén, 1875-öt követően azután az eddigi hiátusok is kitöltődnek, 1910 körül már az egész a vizsgált területen épültek a kétszobás házak. Mindez, legalábbis a XIX. század második felétől, elsősorban társadalmi kérdés, saját tapasztalataim és mások véleménye is ezt erősíti meg. Például Dél-Gömörben a kétlakószobás ház előbb a kisnemesség körében jelenik meg, majd a jobbágyfelszabadítást követően a közép- és gazdagparasztoknál

287

. A Magyar Nyelv Atlasz 206-207. térképei a kétszobás házból kiindulva az első- és a hátsó szoba megnevezéseit tüntetik föl. Mivel a két helyiség megnevezését együtt térképezték, az ebből adódó tanulságokat - annak ellenére, hogy azok általánosabb érvényűek - itt veszem szemügyre. A szoba és a szoba értelemben használt ház megnevezések között a határ nagyjából egybeesik a Duna vonalával - attól valamivel nyugatabbra húzódik - majd északon Uny - Martos (Martovce) - Vága (Váhovce) a határ, nyugatra a szoba, keletre a ház járja. A vizsgált terület egyértelműen a ház 'szoba' elterjedésterületére esik. Figyelemreméltó, hogy a megnevezés szemlélete bizonyos fokig függetlennek tűnik a nyelvtől. A kelet-szlovák nyelvjárásban a lakóépületet és a lakóhelyiséget egyaránt chyzahdk nevezik, tehát Sáros megye keleti felétől. Abaúj-Tornától, nagyjából azÓlubló (Stará L'ubovna) - Poprád (Poprád) - Rozsnyó (Roznava) vonaltól keletre a magyar nyelvterület ház/ház megnevezéspárját a chyza/chyza váltja. A Garam folyásától keletre, majd délre Zólyom (Zvolen) magasságáig Losonc (Lucenec) vonaláig az 2K7. DÁM László I) RÁCZ Magdolna 1986. 71.