Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
A második szoba A második szoba megjelenése természetesen a legritkább esetben jelenti azt, hogy a házon belül a két szobát ténylegesen lakták volna. Közülük többnyire csak az egyik szolgált lakóhelyként, a másiknak reprezentatív szerepet szántak. Ennek ellenére a könnyebb fogalmazás és érthetőség miatt lesz szó a továbbiakban a „két lakószobás ház"-ról, a „második (lakó)szobá"-ról. A Felföld magyar népi építészetében a második szoba kései jelenség, a XVIII. században még lényegében ismeretlen. Nógrád megyéből egyetlen ilyen adatot sem ismerünk ebből a korból, a két hevesi előfordulás meglehetősen bizonytalan. Makiáron az Egri u. 8. sz. háznál a pitvarból az első szobával átellenesen nyíló szoba eredetileg hálókamra lehetett, Szihalomban (Tárkány u. 38.) összehasonlítva a környék lakáshasználatával, feltételezhető, hogy a hátsó szoba eredetileg kamrának épült 280 . Általában nehézséget okoz, hogy a jelenkori gyűjtések során megismert XVIII. század végi, vagy XIX. század eleji épületeknél megállapítsuk, eredetileg mi volt a pitvar után következő helyiség funkciója. Kétséges például az olyan eset, mikor a második lakószoba után istálló, de van arra is példa, hogy szín következik. Ennek ellenére nem tehettem mást, mint hogy a forrásban szobaként megjelenő harmadik helyiséget én is szobának tekintem, és csak abban az esetben nem veszem figyelembe az ilyen adatot, ha maga a gyűjtő utal arra, hogy ez korábban más funkciójú volt. 281 282 283 Folytatva, keletebbre Abaújkéren , Hejcén és Bodrogolasziban találtak XVIII. századi, e körbe tartozó épületeket. Az utóbbinál a gyűjtő szoba-pitvar-szoba-istálló-kamra-fészer funkciókat rögzített, ami két feltételezést enged meg, azt, hogy a második szoba eredetileg kamra volt, de ami valószínűbb, hogy a kamra és az istálló valamilyen okból helyet cserélt, ugyanis rendkívül ritkán fordul elő, hogy az istállót kamra kövesse. A két lakószobás házak a XIX. század elejétől jelennek meg nagyobb számban. A társadalmi differenciálódásnak megfelelően úgy vélhetnénk, hogy szórványosan tűnnek föl az egész vizsgált területen. De nem ez történt, előfordulásuk ebben a korban földrajzilag jól körülhatárolható. Nyugaton Nógrád megyében a Lókos patak felső folyása mentén a Bánk - Diósjenő - Nőtincs háromszög néhány településén mutathatók ki a kétszobás házak XIX. század első felében 284 , és valószínű, hogy Szokolya is ide kapcsolódik, ahol 1839-ben épült egy ilyen ház 285 . A Szentendrei-szigeten Szigetmonostoron és (Tahi)Tótfaluban fordulnak elő ezek az épületek, például Szigetmonostor, Fő u33., 1838.: szoba-konyha-szoba-kamra-istálló; Tótfalu, 1842.: szoba-konyha-szoba-kamra 286 . A következő nagyobb összefüggő terület Heves megye keleti része. A XIX. század elején épült kétszobás házak nyugati határa a Tárna, majd a határvonal Sirok magasságában keresztezi a Laskó patak völgyét és átvág az Eger völgyébe. Innen délnek fordulva magába foglalja a Bükk nyugati szélén fekvő Novajt, ezt követően dél-délnyugat között halad tovább. 280. OMF Falukutatás 281. 1764.: Vöröshadsereg u. 11. - OMF Falukutatás 282. 1792.: Fő u. 108. - OMF Falukutatás 283. 1760: Fő u. 13. - OMF Falukutatás 284. OMF Falukutatás 285. OMF Falukutatás 286. OMF Falukutatás
